Kik szavaznak Donald Trumpra, és kik Hillary Clintonra?

Rég volt ilyen változékony és kiszámíthatatlan az amerikai elnökválasztás eredménye.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a napokban felemlített egy fontos számot: 537. Tizenhat évvel ezelőtt ugyanis mindössze 537 floridai szavazaton múlt, hogy George W. Bush lett az Egyesült Államok elnöke. S bár a mai és a tizenhat évvel ezelőtti amerikai helyzet nem hasonlítható össze, valószínűleg Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt és Donald Trump republikánus jelölt párharcát sem nagy szavazatkülönbség dönti el.

Elemzők szerint öt társadalmi csoportnak van vagy lesz döntő befolyása a választási eredmények alakulására: az egyetemi végzettség nélküli fehér férfiaknak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fehér nőknek, a Trump-ellenes republikánusoknak, a Puerto Ricó-iaknak és a mormonoknak.

A felmérések szerint az egyetemi végzettség nélküli fehér férfiak képviselik Donald Trump szavazóbázisának legnépesebb táborát. Ők azok, akik az előző választásokon többnyire otthon maradtak, de most azt mondják, elmennek az urnákhoz és Trumpra voksolnak. Elsöprő többségük az úgynevezett rozsdaövezetekben, vagyis a rossz gazdasági helyzetben lévő államokban él.

Rémült nők

A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők viszont, akik korábban hagyományosan republikánusokra szavaztak, most egyre biztosabban sorolnak át a Demokrata Párt híveinek táborába. A magasan képzett nőket kifejezetten elrémítette Trump stílusa. A felháborodott nők valószínűleg hozzásegítik Virginiát és Coloradót ahhoz, hogy „kékké” váljon, azaz a demokrata elnökjelölt mellett döntsön (a kék a demokraták, a piros a republikánusok színe.)

A Trump elnökségét ellenző befolyásos republikánus politikusok és gazdasági szereplők Ohióban, Floridában és Nevadában határozhatják meg a választás kimenetelét. Utah államban pedig a mormonoké lesz a döntő szó.

Míg a különböző keresztény csoportok, köztük a befolyásos evangéliumi keresztények vagy elfogadták, vagy keblükre is ölelték Trumpot, addig a mormonok nagy arányban utasítják el őt. A valaha üldözött vallás híveit taszítja, hogy Trump egy másik vallás – az iszlám – híveinek amerikai beutazását akarja, ha csak átmenetileg is, felfüggeszteni. Ráadásul a mormon többségű Utah államban felbukkant egy új elnökjelölt, mégpedig a magát független konzervatívnak mondó 40 éves mormon, Evan McMullin – a CIA volt operatív tisztje –, aki elhódíthatja a konzervatív szavazókat.

Puerto Rico Floridában

Kis csoportot alkotnak a Puerto Ricóból a nagyon rossz gazdasági helyzet miatt az „anyaországba” költözöttek, akiknek elsöprő többsége Floridában él. Nem a legnagyobb szavazói csoport, de Floridában e kicsiny többség is győzelmet hozhat.

Mindkét elnökjelölt utalt már arra, mit tenne elnöksége első száz napjában. Clinton azt ígérte, rendezi a több milliónyi illegális bevándorló helyzetét, elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ehhez kompromisszumra kell jutnia a kongresszussal. A nemzetközi politikában az új elnök asztalán „forró dosszié” lesz Szíria.

Trump első dolga az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) újratárgyalása és a csendes-óceáni partnerség (TPP) tárgyalásaiból történő kivonulás lenne. Feloldaná a fosszilis energiaforrások kiaknázására vonatkozó tilalmat (vagyis újraindítaná a szénbányászatot), újraindítaná a Keystone XL nevű olajvezeték építését, és megvonná azt a több milliárd dollárt, amelyet Washington az ENSZ klímavédelmi programjaira ígért. Az általa korruptnak leírt washingtoni politikai átformálása érdekében korlátozná a kongresszusi politikusok mandátumát, befagyasztaná a szövetségi alkalmazottak létszámát. A másik fontos ígérete: a „terrorizmusra hajló térségekből érkező bevándorlás felfüggesztése” és „a határok rendkívül szigorú ellenőrzése”. Elemzőknek feltűnt: Trump első száz napjának teendői között nem szerepel a világpolitika. (MTI)