Ki fogja elégetni a belügyminiszter fényképét?

Fronc miniszter fényképe jó tüzelőnek bizonyult. Legalább olyan jól égett, mint az amerikai elnöké Bagdadban, ennél közelebb ritkán folyamodnak az önkifejezés ilyen formájához. A dühös diákok a fejét követelik, mert egy emberi hiba miatt újra kell írniuk a matematikatesztet. Ennél sokkal szomorúbb, hogy az oktatásügyi vihar során csak egyetlenegyszer hangzott el a legfontosabb érv, amiért a miniszter mindenképpen megérett a leváltásra. Az, hogy a hivatali idejében semmi sem történt az oktatás színvonalával, éppen olyan csapnivaló, mint korábban. Márpedig ez lenne az igazi ok, amiért repülnie kellene, nem a matematikaérettségi megismétlése. Ezt az államtitkára jelentette ki, amiért azután ő repült. Igaz, nem messze, hiszen kulturális miniszter lesz belőle, bizonyítva a tételt, hogy a politikában egy átlagos tapasztalatú ember is bármilyen miniszterségig viheti.

Az oktatással a héten Pavol Rusko is foglalkozott, és kivételesen még igazat is kell adnunk neki. De csak akkor, ha túltettük magunkat a nyilatkozata első felén, amely szerint az ország már kilábalt a bajból, és nincs elég munkás az új gyárakba. Erről nyilván sokaknak megvan a véleményük. Abban viszont igazat adunk a miniszternek, hogy szakiskolák nálunk továbbra sem az életnek, hanem a munkahivatalnak képzik az embereket. Pedig a megoldás kidolgozásához nincs szükség kutatóintézetekre, elég lenne csak megnézni, miként folyik ez a Lajtától nyugatra. De hát Rusko is inkább csak beszél, javaslatot már kevesebbet tesz le az asztalra. Kár, hogy a szakmunkásképzéssel nem lehet gyorsan képernyőn is jól mutató eredményeket produkálni, akkor biztosan jobban igyekezne.

Nem tudni, elsőként ki fogja nyilvánosan elégetni a belügyminiszter fényképét, de mivel a divatok nálunk is gyorsan terjednek, erre könnyen sor kerülhet. A nyomozók ugyanis hároméves megfeszített munka után néhány napja váratlannak igazán nem nevezhető bejelentést tettek. Közölték, hogy a Horizont-birodalom irányítói annak idején csalást követtek el, mert a hatalmas hozamokat az új betétesek pénzéből fizették ki. Ezt pedig a miniszter is teljes komolysággal jelentette be a sajtóértekezletén. Most tehát már hivatalosan is tudjuk, amivel mindenki három éve tisztában van. Ennél az érintett 170 ezer ember számára sokkal fontosabb lenne egy olyan információ, hogy vajon a pénzük hány százalékának visszatérülésére számíthatnak. A sajtónak azonban egyelőre csak annyi marad, hogy az archívumok mélyéről vadássza a Horizont egykori embereinek a nyilatkozatait. Ezek alapján ugyanis nemcsak a betétesek lehettek volna óvatosak, hanem minden rendű és rangú állami szervnek is tálcán kínálták a közbelépésekre okot adó információkat. Ez azonban a múlt, és nálunk bizony csak a tyúktolvajok kerülnek börtönbe, a súlyos hibákat vétő államigazgatási vezetők esetében elegendő büntetésnek számít a leváltás. A cári Oroszországban legalább Szibériába száműzték őket a börtön helyett, nálunk a pártjuk általában más fontos beosztásba helyezi őket. Az egésznek csak egy jó oldala van: a piramisjátékoknak végleg leáldozott, bár egyszer azért érdemes lenne áttanulmányozni, hogy Amerikában annak idején a csalók ezután milyen módszerekkel próbálkoztak.