Kertész Imre a demokráciáról

Németországi tartózkodásának „iróniájáról”, a „morózus” Magyarországról, és a demokráciáról mint kultúráról beszél Kertész Imre a tegnapi The Independentben. A legnagyobb brit liberális napilapban közölt interjúban – amelyet Tibor Fischer magyar származású, Londonban élő író-újságíró készített Budapesten – Kertész kifejti: nem tartja ironikusnak, hogy ideje nagy részét Berlinben tölti. „Németország volt az, ahol íróként hatást tudtam kifejteni, ahol a könyvemet megértették és kiadták. Egyébként is itt (Magyarországon) tapasztaltam meg először a fasizmust, nem Németországban. Nagy volt az érdeklődés a holokauszt iránt – mondja 90-es évekbeli németországi fogadtatásáról. – Nem moralizáltam, ők pedig magyar segítséggel megértettek valamit a múltból.” Az 1975-ben megjelent Sorstalanságról felidézi: az egyik magyar kiadó azzal dobta vissza a művet, hogy antiszemita. „Máig őrzöm a levelet” – mondja. Kertész a Kádár-rendszerről azt vallja: az 1956-os forradalom leverése és az utána következő konszolidáció külön embertípust teremtett, „rettenetes módon alakította át a társadalmat ... (az emberek) asszimilálódtak a puha diktatúrához”. Fischer szerint meglepő, hogy Kertészt a Kádár-rendszer inspirálta arra, hogy egy másiknak a mélyére lásson. „A Sorstalansághoz a Kádár-rendszer szolgáltatta a nézőpontot” – deklarálja Kertész az interjúban. Miért nem ment 1956 után nyugatra ő is, mint 200 ezer másik magyar? „Nem maradtam volna, ha már nem kezdtem volna el írni ... 27 évesen nem tudtam megtanulni írni egy másik nyelven” – mondja. Mi a véleménye a demokratikus Magyarország politikájáról? – kérdezi Fischer. „A demokrácia szó leértékelődött, azt mondanám, nem politikai rendszer, hanem kultúra” – hangzik a válasz. Kertész még hozzáteszi: Magyarország „kissé mo?rózus”. Fischer említést tesz a Magyar Gárdáról, és arról, hogy „durva antiszemita irodalom” is kapható Magyarországon. Jobb-e, hogy az antiszemitizmus nyílt teret kap? „Az antiszemitizmus furcsa ügy Magyarországon. Káros, romboló, szívből jövő, de nem aktív... nálunk van az egyetlen rabbiképző szeminárium Közép-Európában, ez még Kádár alatt is itt volt, és a legnagyobb zsidó közösség is itt él” – mondja Kertész Imre. (mti)