KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

Jön Orbán Viktor – erősítette meg Csinta Samu, a „sepsiszentgyörgyiek polgármesterjelöltje”. Most tekintsünk el attól, hogy valaki, aki nem vett részt semmiféle előválasztáson, legfeljebb a helyi pártszervezet jelöltje lehet.

A lényeg a lényeg: egyes hírek szerint a Fidesz-MPP elnöke már tegnap megérkezett Erdélybe, de vasárnapra biztosan itt lesz. Hogy mennyire fontos Orbán számára a Magyar Polgári Párt kampányrendezvényeinek meglátogatása, arra utal, hogy a magyar ellenzék vezérének weboldalán a vezető hír – Új egységre van szükség Erdélyben címmel – a Szász Jenővel lezajlott találkozója.

Apróság, de azóta eltelt csaknem két hét, s közben az anyaországban az előrehozott választásról beszélnek. Persze bennünket, erdélyi magyarokat ennél sokkal inkább érdekelhet, hogy miféle új egységet szorgalmaz tájainkon a Fidesz-MPP elnöke. Az említett sajtóanyagból megtudjuk például, hogy Orbán Viktor el van ragadtatva az MPP programjától, amellyel véleménye szerint „a magyarok közötti versenyfutásban végre megjelent néhány (…) nemzeti szempontból fundamentális kérdés”.

Kérdés ezek után, hogy milyen új, fundamentális problémákra gondolhatott a Fidesz-MPP elnöke, illetve olvasta-e egyáltalán a szóban forgó dokumentumot. Az MPP keretprogramja ugyanis nem tartalmaz semmi olyasmit, ami az erdélyi magyarok alapvető gondjaira jelentene megoldást. Ami a keretprogram kapcsán igazán érdekes – talán Orbán Viktor számára is –, hogy a dokumentumot az MPP weboldalán néhány tucat, legfeljebb néhány száz ember olvashatta el.

A honlapot tegnapig 14 ezer alkalommal látogatták meg, többségükben feltehetően újságírók (köztük jelen írás szerzője körülbelül háromtucatszor). Ami egyértelműen jelzi, hogy az erdélyi magyarok nagy része nem kíváncsi az Orbán Viktor által patronált „fundamentális megoldá?sok?ra”. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az erdélyi magyarok nem szavaznak az MPP-re – akár anélkül, hogy kíváncsiak lennének a konkrét politikai ajánlatára. Ebben az esetben Orbán Viktor elmondhatja, hogy „megcsinálta”. Másfelől viszont az érdeklődés hiánya utalhat arra, hogy az MPP átütőnek remélt sikere elmarad. Utóbbi esetben pedig a Fidesz elnökének beletörhet a bicskája az erdélyi korteskedésbe. Orbán Viktor legalább részben annak köszönheti népszerűségét, hogy mindenki másnál meggyőzőbben közvetítette a választók felé: ő az, aki nemzetben gondolkodik, aki minden magyar miniszterelnöke, a második Antall József.

Rendkívül rossz üzenete lenne tehát, ha nem tudná megbontani az erdélyi magyarok politikai egységét – saját szavaival: kieszközölni „az első fontos lépést az új egység felé vezető úton” –, pláne miután jórészt kudarcot vallott a korábban szétvert vajdasági magyar közképviselet összerakásával.

Ukrajna teher az EU-nak?

Az ukrán külügyminiszter-helyettes, Konsztantin Eliszejev szerint, az Európai Unió problémaként tekint Ukrajnára. Eliszejev kijelentette, hogy Ukrajna csatlakozásával megvalósulhatna az unió célja, hogy egy biztonságos, demokratikus és virágzó Európát építsen ki. A tervek szerint az év végéig alá kell hogy írják Ukrajna és az EU közötti szoros együttműködés?ről szóló megállapodást. Az ukrán diplomaták intenzív tárgyalásokat folytatnak az EU és Ukrajna közötti vízumrendszer eltörléséről és a szabad gazdasági övezet kialakításáról. Lengyelország korábbi államfője, Aleksandr Kwasniewski korábban felszólította az Európai Unió intézményeit, hogy aktivizálja Ukrajna európai integrációjának folyamatát.

Fórum az etnikai diszkriminációnak

Nemzetközi újságírói hálózat létrehozását javasolta a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az etnikai diszkriminációs esetek minél szélesebb körű mediatizálására az Európai Kisebbségek és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS – a szervezetnek az Új Szó is tagja. A szerk. megj.) Az elképzelés szerint a BKB mindazokat az eseteket, melyekben kimutathatóan etnikai diszkrimináció történt, a nemzetközi sajtó, illetve médiaorgánumok képviselőinek továbbítaná. „Megígérték, hogy ha bármilyen probléma van, nem kell majd a sajtónál lobbizni és különböző szerkesztőségekhez fordulni; az eljárás leegysze?rűsödik, elég lesz ezentúl egy egyszerű címlistára kiküldeni a hírt, és garantálva lesz, hogy a külföldi sajtó is felfigyel a problémára” – magyarázta Kovács Lehel BKB-elnök.

Nem rehabilitálják Wass Albertet

A román Legfelső Bíróság nem változtatta meg az 1946-ban Wass Albert íróra kiszabott halálos ítéletet. Az ügyben fellebbezést az író fia, Andreas Wass kért. A bíróság ítélete, amelyet kedden este hozott meg, jogerős. Wass Albertet népbíróság ítélte halálra 1946. március 13-án az író jelenléte nélkül, és lefoglalták minden vagyonát, mert a népbíróság szerint négy személy lemészárlására bujtott fel. A kolozsvári törvényszékre Kincses Előd ügyvéd nyújtotta be a rehabilitálási kérelmet tavaly áprilisban, arra hivatkozva, hogy Wass Albert ártatlanságát bizonyító újabb dokumentumok kerültek elő. A törvényszék a kérést visszautasította, amely ellen Kincsesék fellebbezést nyújtottak be. Wass Albert az Egyesült Államokban élt 1998-ig, amikor is 90 éves korában öngyilkos lett.