KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ

A nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek beiskolázásuk előtt tanuljanak meg románul – javasolja a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei Ifjúsági Szervezete. Dan Suciu elnök levelében arra kéri Cristian Adomnitei tanügyminisztert, hogy az új oktatási törvény tartalmazzon olyan programot, mellyel a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek az iskolakezdés előtt sajátítsák el az államnyelvet. Suciu szerint a jelenlegi oktatási rendszer miatt párhuzamos tanítási módszerek bevezetésére van igény, így előnyösen megkülönböztetik azokat, akik nem ismerik az állam nyelvét. Az elnök szerint „ahogyan egy román gyerek az elemi osztály megkezdése előtt el tud sajátítani egy idegen nyelvet, és nem válik kínaivá, úgy egy nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerek is el tudja sajátítani a román nyelvet, anélkül, hogy 7 évesen elfelejtené melyik etnikai közösséghez tartozik”.

Közös a barátságtalan közeg

Az erdélyi magyar?ság–vaj?dasági magyarság analógia természetesen adja magát, és kiterjeszthető a felvidéki magyarságra is. Mindhárom közösség hasonló, kisebbségi helyzetben van, és érdekvédelmi képviseleteik többé-kevésbé barátságtalan többségi politikai közegben tevékenykednek. Az eltéréseket a különböző történelmi konjunktúrák, ill. geopolitikai helyzetek adják; az illető országok és az ott élő magyar közösségek eltérő lélekszáma. Mert mi egyébbel magyarázható, hogy azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar közéletben most csúcsosodnak ki, a Felvidéken történelemnek tekintik, hiszen már a kilencvenes évek elején lejátszódtak, és most a vajdaságiak is maguk mögött tudhatják. A romániai magyarság tömbben élő része viszont csupán most kezdi ízlelgetni: milyen érzés, ha több magyar politikai szerveződés közül választhat.