Így lettem hullarabló

Az elmúlt években azonban átestünk a ló túlsó oldalára. Ma már – állítólag – a címnek a tartalmat sem kell tükröznie. Megmosolyogtuk, amikor egy magyarországi hetilap fricskával kínálta az adott számát, még az ezredforduló előtt. „A művésznőt elrabolták az ufók?” – olvastuk a címlapon. Az újságíró a kimerítő interjú végén kérdezett rá erre. „Nem” – hangzott az egyszavas válasz. Mostanában csak kínunkban nevetünk. 2001-ben, amikor az egyik, időközben megszűnt havilapunk Sinkovits Imre halálát a „Meghalt Törpapa” címmel hozta, azt hittük, ez csupán egy újságíró baklövése. A fene sem gondolta, hogy ez lesz az általános. Összegyűjtöttem néhány vezető magyarországi hírportál címeit az elmúlt hetekből. „Elhunyt Szabó Zsófi apukája” – ezzel tudatták az olvasókkal, hogy meghalt Szabó Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze. „Földhöz vágná a gyerekét” – az írás arról szólt, hogy a valóságshow szereplője utálja azt a játékbabát, amellyel úgy kellene törődnie, mintha élne. Olyan is akadt, amikor figyelmeztetni kellett a „kollégát”, hogy hibás a cím. „Luxushotel lett a kifuserált repülőből”. Az elfuserált és a kiszuperált szóból alkotott újat. Az egyik szlovák bulvárlap előszeretettel foglalkozik fiatalok tragédiájával. Talán önök is észrevették, hogy minden olyan harmincöt év alattit, aki életét veszti, csodaszépnek nevez, mintha a jóisten csak a szépeket hívná magához. De fiatalon tulajdonképpen mindenki szép. Amikor nyolc év elteltével újból találkoztam alapiskolás osztálytársaimmal, az emlékeimben csúnyácskán élő lányok is szépek voltak. És most jön a meglepetés, jegyzetem apropója: az egymást érő médiaiskolák többségében nem, vagy csak érintőlegesen foglalkoznak a címválasztással. Az egyik „szakmabeli” oktató szerint erre ma már nincsenek szabályok. Ha így van is, a valódi újságírók biztosan nem értenek egyet vele, mert ahol nincsenek szabályok, ott a káosz uralkodik el.