Orbán Viktor: Az Európai Uniónak változnia kell

„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – kezdte beszédét a magyar kormányfő. Orbán Viktor felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot.

Az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mint akkor volt, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor – mondta.

A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában, és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.

Szólt arról is, hogy a migrációs válság azzal fenyeget, hogy a schengeni térség szétesik.

Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.

A kormányfő a magyar EU-elnökség programját bemutatva kiemelte: a döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk, nem a magyar elnökségnek. A magyar elnökség problémákat vet fel, és javaslatokat tesz az unió békéje, biztonsága és jóléte érdekében.

A versenyképesség problémájáról szólva Orbán Viktor azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.

Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt – sorolta Orbán Viktor.

Orbán hozzátette: ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál az energiaárak problémájára. 

A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza.

A zöld átmenet önmagában nem kínál megoldást erre a problémára, mert még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig – minden elemzés szerint – akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat – mondta.

Jelezte: az európai zöldmegállapodás alapja az volt, hogy új zöld munkahelyeket hozunk létre. Azonban a kezdeményezés értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezet – értékelt Orbán Viktor, rámutatva: az uniós tervezés hiányának az autóipar az egyik legkirívóbb példája, ahol iparpolitika nélkül alkalmazzuk a klímapolitikát.

A magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án – hangsúlyozta a magyar kormanyfő. Orbán emlékeztetett, az EU és az Egyesült Államok közötti termelékenységi szakadék kialakulásának fő oka a digitális technológia volt. Ehhez társulnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok: látható a számokból, hogy a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – jelezte.

Azt mondta, a tagállamok ezen a téren gyors és határozott fellépést várnak az európai intézményektől. Várják az adminisztratív terhek csökkentését, a túlszabályozás enyhítését, a megfizethető energia biztosítását, a zöld iparpolitikát, a belső piac erősítését, a tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosítás helyett a konnektivitást növelő kereskedelempolitikát – jelentette ki Orbán Viktor.

A sikerek között említette – a Draghi-jelentésre is hivatkozva - az EU dinamikusan fejlődő akkumulátoriparát. Úgy látszik, hogy a célzott és stratégiai beavatkozás Európa számára sikeres és előnyös lehet – állapította meg Orbán Viktor.

A magyar elnökség sikeres Európai Unióban érdekelt, és a magyar elnökség sikere az egész Európai Unió sikere lesz; „tegyük újra naggyá Európát” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, a magyar elnökség közös európai problémákra keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak.

Orbán Viktor kifejtette, szükség van az európai biztonság- és védelempolitika intézményesítésére, a magyar elnökség ennek legjobb útját az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésében látja.

Kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, kulcskérdésnek nevezte a Nyugat-Balkán csatlakozásának felgyorsítását az európai biztonság szempontjából. A miniszterelnök sürgette a versenyképes európai mezőgazdaság megteremtését és elengedhetetlennek nevezte a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését.

A schengeni térség állam- és kormányfőinek részvételével tartott rendszeres Schengen-csúcstalálkozókra, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására is javaslatot tett beszédében Orbán Viktor. Azt mondta, az EU menekültügyi rendszere ma nem működik, az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte.

Jelezte: a sikertelen migrációs politika következménye, hogy több tagállam a menekültügyi rendszerből való kimaradás lehetőségeit igyekszik megteremteni, továbbá az illegális migráció és a biztonsági félelmek a határellenőrzések tartós és kiterjedt visszaállításához vezettek.

Kijelentette, ideje ezzel a kérdéssel a legmagasabb politikai szinten foglalkozni, és megvitatni, újrateremthető-e a schengeni térség valódi működtetéséhez szükséges politikai akarat, ezért a magyar elnökség nevében a „Schengen-summitok” rendszerének megteremtésére tett javaslatot.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar elnökség azt is javasolja, hogy az év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.