Mark Rutte: a vámokról szóló vitát el kell választani a védelempolitikától

„Úgy gondolom, hogy ez két teljesen különálló dolog. El kell választanunk őket, és nem szabad megengedni, hogy ezek zavarják a megbeszéléseinket” – mondta Rutte arra az újságírói kérdésre válaszolva, milyen hatással lehetnek az amerikai vámintézkedések a NATO-tagországok védelmi kiadásainak növelésére, amit az Egyesült Államok követel.

Rutte elutasította, hogy az amerikai döntés megsértené a NATO alapszerződésének 2. cikkét, amely szerint a szövetség tagállamainak „törekedniük kell nemzetközi gazdaságpolitikájuk összehangolására és a gazdasági együttműködés előmozdítására”. Kiemelte: a múltban a szövetségesek közötti egyéb nézeteltérések sem befolyásolták a közös védelemre való képességet.

Azzal kapcsolatban, hogy miközben a NATO a tagállamoktól magasabb védelmi kiadásokat vár el, több miniszter is aggodalmát fejezte ki, hogy a védelemre szánt pénzt elviheti az infláció elleni küzdelem, a főtitkár hangsúlyozta: a nemzeti kormányoknak kell meghozniuk a döntéseket ilyen körülmények között. Hozzátette: nem segítené a szövetséget, ha olyan ügyekben foglalna állást, amelyek nem tartoznak közvetlenül a NATO politikájához, mert a szövetség fő feladata továbbra is az, hogy biztosítsa tagjainak védelmét.

Rutte szerint az orosz–ukrán béketárgyalásokban az amerikai vezetés – élén Donald Trump elnökkel – áttörést ért el, és lépésről lépésre, határozottan, megfontoltan jártak el. „Most már Oroszországon a sor, hogy reagáljon” – tette hozzá.

Mint mondta, az Egyesült Államok célja, hogy igazságos és tartós békét érjen el, olyan békét, amely garantálja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha többé ne próbálja meg elfoglalni Ukrajna területét”, mert tudatában lesz annak, hogy Ukrajna képes megvédeni magát. Szerinte a NATO tagországai további védelmi támogatással, haderőfejlesztéssel és kiképzéssel segíthetik Kijevet.

Azt is hangsúlyozta, hogy „Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent, még akkor is, ha a háború véget ér”. Ezért fontos, hogy az Egyesült Államok aktívan részt vesz a béketörekvésekben, szorosan együttműködik Ukrajnával, és folyamatosan tájékoztatja az európai NATO-tagállamokat, különösen Franciaországot és az Egyesült Királyságot, konkrét javaslatokat téve a tűzszünet vagy békemegállapodás következő lépéseire.

Megerősítette továbbá, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának útja visszafordíthatatlan. „Minden, amit Ukrajnával közösen teszünk – például az, hogy a lehető leginkább összehangoljuk Ukrajna védelmi képességeit a NATO előírásaival –, ennek az építését szolgálja” – jelentette ki. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a szövetség azt soha nem ígérte meg Ukrajnának, hogy a NATO-tagság a békemegállapodás része lesz.

A főtitkár kitért Kínára is, amely szerinte „egyre inkább fenyegetést jelent, még ha ezt hivatalosan a NATO-nyelvezet nem is nevezi így”.

A kínai haditengerészet már több hajóval rendelkezik, mint az Egyesült Államok, és 2030-ra ezer nukleáris robbanófejre számítanak; ezek a fejlemények egyértelművé teszik, hogy a NATO nem lehet naiv Kínával kapcsolatban – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a NATO szorosabb együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland, célja a kapcsolatok mélyítése, különösen a védelmi ipar, az innováció és a hadműveleti tapasztalatcsere terén.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni háború jó példa arra, miként támogatja Oroszországot Kína, Észak-Korea és Irán, ami globális biztonsági kockázatot jelent.