Hidegen hagyja a hálózat

„Pavel Dostál miniszter úr nem vesz részt a tanácskozáson, mert cseh vélemény szerint a projekt szervezeti és pénzügyi vonatkozásai nem eléggé világosak” – közölte a kormány szerdai ülése után Kateřina Besserová, a tárca szóvivője. Kifejtette: a kulturális és a külügyi tárca szakértői által megfogalmazott vélemény alapján Csehország nem csatlakozik a projekthez. A szakértői csoport szerint ma lehetetlen megállapítani, hogy az ilyen szerkezetbe való bekapcsolódás milyen kötelezettségeket róna az államkasszára. Célravezetőbbnek tartjuk, ha Csehország konkrét projektekbe kapcsolódna bele, s ez lehet akár kétoldalú vagy szélesebb európai is.

„Az, hogy Csehország nem lesz az Emlékezet és Szolidaritás európai hálózat alapító tagja, természetesen még nem jelenti azt, hogy egyes cseh szubjektumok nem kapcsolódhatnának be, s nem vehetnének részt az európai kulturális és kutatói tervek megvalósításában” – hangsúlyozta a szóvivő.

Az Emlékezet és Szolidaritás nevű európai kutatóhálózat létrehozását varsói központtal Christina Weiss német kulturális miniszter javasolta 2004-ben. Ez a terv tulajdonképpen a kelet-európai országokból a 2. világháború után kitelepített szudétanémetek szervezetei által kezdeményezett, Berlinben létrehozandó intézmény, a Kiűzetések Elleni Központ „ellenprojektje”. A szudétanémet szervezetek elképzelései ugyanis éles tiltakozásokat, bírálatokat és vitát váltottak ki nemcsak Németországban, hanem az érintett kelet-európai államokban is, különösen Lengyelországban és Csehországban.

Ugyanakkor Weiss asszony kezdeményezése sem aratott osztatlan sikert. A Der Spiegel című német politikai hírmagazin szerint állítólag a berlini külügyminisztérium sem támogatja, sőt német szempontból igen vitathatónak tartja. A berlini külügyi tárca elsősorban attól tart, hogy ha létrejön az új intézmény, akkor az alapító dokumentum értelmében, valamint a hálózat tevékenysége következtében esetleg bizonyos körök és országok új kárpótlási követelésekkel léphetnének fel Németországgal szemben. Egy másik mértékadó német sajtóforrás, a DPA hírügynökség viszont azt állította, hogy a két minisztérium között nincs a kérdésben semmiféle vita, feszültség. A DPA rámutatott, hogy a tervezett varsói nyilatkozat csupán politikai dokumentum, nem pedig kötelező jellegű államközi szerződés lenne.

A hozzáférhető információk szerint a lengyelek a németeket, a cseheket, a magyarokat, a szlovákokat és az osztrákokat hívták meg Varsóba a miniszteri szinten tervezett tanácskozásra.

Fontos a magyar kisebbség számára is

A kezdeményezés a szlovákiai magyar kisebbség szempontjából is rendkívül fontos. Megvalósulása esetén ugyanis lehetőség nyílna arra, hogy a II. világháború után a felvidéki magyarságot sújtó intézkedéseket és következményeit objektív módon a nemzetközi színtéren is ismertessük, s kutatás tárgyává tegyük. Nyilvánvaló, hogy ez nagyon lényeges dolog, ezért szükséges lenne, hogy a kezdeményezés magyar és szlovákiai magyar részről támogatást nyerjen, s aktívan részt vegyünk benne. (kj)