Egy különleges időmérő eszköz története

Mazán András egy különleges időmérő eszközt alkotott meg még az 1980-as évek végén, amely ábrázolja a nap, a hold állását és a várható időjárást, a közelgő frontot. Érdekessége, hogy nem 12, hanem 24 órás skálája van, így a napfelkelte és a napnyugta, valamint a hold megjelenését az égen, illetve eltűnésének pontos időpontja is leolvasható róla. Az időmérő eszköz megalkotásának ötlete 1988-ban merült fel benne. 

„A bécsi tévét néztem, ahol a 10 másodpercenként készített, gyorsítva lejátszott műholdfelvételeket mutatták az időjárásról. Az Atlanti-óceán felől egy nagyon erős viharfront közeledett Franciaországot, Németországot érintve Csehország, illetve Szlovákia felé, de éppen Morvaországnál ért véget a vetítés. Lefeküdtem aludni, de már hajnalban felébredtem, mert nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy miért nem mutatják, hogyan alakul tovább az időjárás. Elképzeltem, milyen jó lenne, ha a tévé képernyőjén lenne egy ábra, amelyen a periférikus látásunkkal láthatnánk a közelgő frontokat, az időjárás változásait. Annál is inkább érdekelt, mert tudtam, hogy reggel felülök a Jawa 350-es motoromra és megyek Besztercebányára. Vajon elér engem a hidegfront? Ez késztetett arra, hogy megalkossam a találmányt, amit fél évvel később szabadalmaztattam a prágai szabadalmi hivatalban časová symbolika, azaz időszimbólum néven” 

– fejtette ki Mazán András.

Az időszimbólumot televíziók használhatnák a szerző szerint. Felvetette, ha belegondolunk, hogy a műholdfelvételeket, amelyeket az egész világon vetítik, hány százmillióan nézik az időjárás-jelentések alatt, még ha apróság is, de sokaknak lehetne segítségére, hogy megfigyelhessék, mikor várható esetleg vihar, ha például szabadtéri programot terveznek, mire számíthatnak. Természetesen azt is el tudja képzelni, hogy valamilyen módosítással jelenítenék meg a képernyőn, nem pontosan úgy, ahogy ő megrajzolta. A második szabadalmaztatott alkotása az időszimbólum továbbfejlesztése didaktikus segédeszközzé iskolások számára. Az alapelv ugyanaz, de egy tárcsára erősített kör alakú eszköz, amely szintén 24 szakaszra van felosztva, rajta mozgatással be lehet állítani az égitesteket. 

A féklámpához is van ötlete

Egy további hasznos eszközt is szabadalmaztatott még évekkel ezelőtt, mégpedig olyan speciális kijelzőt, amelyet a féklámpára lehet kapcsolni. Azt jelzi, hogy milyen intenzitással nyomja le a féket a gépkocsi vezetője. Mazán András szerint ezzel akár a balesetek is elkerülhetőek lennének, hiszen ha egy forgalmas úton egymás után haladnak az autók, a sofőrök látják ugyan, ha az előttük lévő rálép a fékre, de azt nem, hogy milyen sebességgel lassul le az autó. A szerkezet a beépített accelerométer segítségével jelezni tudja, ha csak finoman lassít a gépkocsi vezetője, vagy erőteljesen rátaposott a fékpedálra. A lassulás intenzitását egy narancssárga diódacsík jelzi, minél intenzívebben nyomja a sofőr a fékpedált, annál szélesebb lenne a jelzés. Az autópályán például biztosan hasznos lenne a használata.

A tévéknek nem kellett a találmány

Az időszimbólummal több tévétársaságot is megszólított, de egyiknél sem járt sikerrel. Nevetve mondta el, hogy minden alkalommal két kérdést tettek fel neki. Az egyik, hogy 3-6 hónapon belül mekkora hasznot hozna, ha rendszeresen kikerülne a képernyőre. A másik, hogy van-e már valami hasonló Amerikában. Mivel a válasza mindkét kérdésre az volt, hogy nem tudja, így elvetették az ötletét.

Az életéről azt mondta el, hogy egy édesanyja volt, de két anyanyelve van. Békéscsabán született, ott kezdte meg tanulmányait, majd 1947-ben családjával Komáromba települt, utána szlovák iskolába járt. Elektrotechnikus végzettséget Pozsonyban szerzett, Pilsenben szolgált katonaként 1961-ig, ám amikor haza kellett volna jönnie, még maradnia kellett, hogy társaival részt vegyen a berlini fal megépítésében. Pozsonyban kezdett dolgozni, kollégáival telefonközpontokat szereltek fel egész Szlovákia területén. Nagyszombatban ismerkedett meg későbbi feleségével, akivel 1965-ben Vágsellyére költöztek, a Duslo vegyi üzemben helyezkedett el, később a pozsonyi Slovnaft gyárban dolgozott, felesége a vágsellyei kórházban volt nővér. Mazán András életét végigkísérte a tanulás, az évek során számos kvalifikációs vizsgát tett, német tolmács és fordító végzettsége is van és angolul is tud. Felesége tíz évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta egyedül él. Szeret a fiatalokkal társalogni, megtudni, mi történik a nagyvilágban. Ha az időjárás engedi, szívesen kerül a robogójával vagy autózik a Zastava típusú retró gépkocsijával.