Hasznos eszmecsere, határozat elfogadása nélkül

Önmagában kedvező előrelépést jelenthet, hogy az Európai Parlament történetében először folytattak vitát a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Igaz ugyan, az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén komolyabb áttörés nem volt ez ügyben, de pozitívan értékelhető, hogy az EU-ban végre felfigyeltek a kisebbségek romló helyzetére, a kormányok asszimilációs, diszkriminációs politikájára. Vonatkozik ez elsősorban a szlovák kormányra, amely a jogállam alapjait a Beneš-dekrétumok megerősítésével kívánja megalapozni. Míg egyes parlamenti képviselők a kisebbségek jogairól beszélnek, addig sokasodnak a diszkriminációs intézkedések. Az államnyelvről szóló törvény módosításának leple alatt leépítik a nemzetiségi osztályt, elbocsátották az oktatási minisztériumból a nemzetiségi osztály munkatársait, magyartalanították a komáromi múzeumot, vezető beosztású magyar dolgozókat, igazgatókat, magyar feliratokat cserélnek le, veszélyben a Pátria rádió sugárzása, magyar oktatási intézmények kerülnek hátrányos helyzetbe stb. Mi ez, ha nem diszkrimináció? Nem beszélve arról, hogy a készülő új tankönyvekből száműzni szeretnék a magyar eredetű földrajzi és helységneveket.

A kisebbségek helyzetét csak súlyosbítja, hogy a nyelvtörvény megszegőire újra szankciók és bírságok kiszabását helyezik kilátásba. A módosított dokumentum szerint az sem lehetetlen, hogy az államigazgatás magyar nemzetiségű alkalmazottainak le kellene vizsgázniuk szlovák nyelvből, s ennek alapfeltétele lehet egy-egy állás betöltése is. A szigorított nyelvtörvény szerint az összes tájékoztatást, reklámszöveget csak államnyelven lehet feltüntetni, az idegen nyelvű szöveg csak ez után következhet. Tételesen tehát az államnyelvről szóló törvény módosítása sem tiltja a kisebbség nyelvének használatát. Gyakorlatban viszont nem ritka a törvény helytelen értelmezése. Nemegy helyen a magyar nyelvű tájékoztatót, hirdetményt vagy reklámszöveget csak szlovákra cserélik fel, ami megelőzi a jogszabályt, vagy pedig puszta kényelemből nem élnek a kisebbségi nyelv használatával.

Örvendetes, hogy az európai emberi jogi ügynökség programjába bekerült a kisebbségek diszkriminációjának témaköre. Bíztató, hogy az Európai Parlamentben több képviselőt rádöbbentett, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák valós problémák, és feszültségeket okozhatnak az egyes országokban és az országok között is. A Beneš-dekrétumokra utalva az EU állampolgári jogok bizottsága aláhúzta a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságát. Éppen ezért fokozott figyelemmel kísérik a szlovák parlament további munkáját, határozatainak gyakorlati átültetését. Brüsszelben hasznos, erkölcsileg sikeres munkát végeztek az anyaországi és a hazai magyar EU-képviselők, mert a vita arra helyezte a hangsúlyt, hogy az EU-ban meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek a régi konfliktusokat életben tartják, nem pedig azok megerősítésére olajat önteni a tűzre.

Igaz, az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság programpontjai egyelőre a kölcsönös ismeretekre és eszmecserére szorítkozott, és nem egy kötelező határozat elfogadására irányult, de eredményes volt, mert akik felszólaltak, mind felléptek a diszkrimináció és a kollektív bűnösség ellen. Az EU-képviselők pedig megerősítették választóik bizalmát, abban a reményben, hogy kormányuk hivatalosan bocsánatot kér elődeik 60 évvel korábban elkövetett szörnyűségeiért.

Krascsenics Géza