Harc a százalékokért

Szögezzük le már a legelején: Jó, minden elképzelést, ágazatot kielégítő állami költségvetés nincs, legalább is a mi tájainkon. Arról nem is szólva, hogy az egyes szaktárcák, főhatóságok sokszor eleve többet kérnek a közös kalapból, hiszen tudják, a büdzsé összeállítói szinte ösztönösen lefaragnak az igényekből. A jövő évi állami költségvetés mindezt azzal tetézi, hogy egyfajta plafont szabtak a hiánynak, amely 2004-ben nem lehet több, mint a bruttó hazai össztermék 3,9 százaléka. A deficit tudatos lefaragása örvendetes tény, hiszen a hiány kamatos kamatait a jövőben törleszteni kell. Ráadásul tudjuk, ha belátható időn belül be akarjuk vezetni az eurót, akkor a hiány nem lépheti túl a 3 százalékot.

A kompromisszumok robotosai a szűk mozgásteret figyelembe véve mára jócskán megnyirbálták a követeléseket, s bár az ellenzék – szerepéhez méltóan – folyamatosan ostorozza a költségvetést, mégis szinte biztosra vehető ezen a héten a parlament megszavazza a büdzséről szóló törvénytervezetet. Hiszen ki szeretné 2004-et, az uniós tagságunk első évét ideiglenes költségvetéssel kezdeni? A szaktárcáknak adandó összegekről folytatott alkut vizsgáljuk meg egyetlen példán, jelesül a mezőgazdaságnak nyújtandó közvetlen kifizetések arányának kialakulásán.

A pénzügyminisztérium a költségvetés első tervezetében azt javasolta, a honi agrárszféra kapja meg a jelenlegi uniós tagállamok földművelésügyének szánt közvetlen kifizetések 45 százalékát. Az MKP viszont, komolyan véve Mikuláš Dzurinda miniszterelnök korábbi ígéretét, ragaszkodott a felső határhoz, azaz az 55 százalékhoz. Természetesen nem öncélú számháborúról van szó, hanem arról, hogy a mezőgazdaság jövőre az uniós viszonyok, versenyhelyzet közepette hány milliárd koronából gazdálkodhat. A kormány második nekifutásra már 50 százalékos közvetlen kifizetést javasolt, jelezve, ez a felső határ. Az MKP ezt a kompromisszumot sem fogadta el, és a legutolsó koalíciós egyeztetéskor 52,5 százalékra tornázta fel a támogatási arányt. Csak a teljesség kedvéért: minden egyes százalék közel 100 millió korona juttatást jelent az ágazatnak. Tegnapra végre elült a csatazaj, hiszen a párt bejelentette: elfogadja ezt a mértékét is, mivel a költségvetési hiány tartása érdekében ennél tovább nem feszítheti a húrt. Ez politikai bölcsességre vall, s arra, hogy nem hajlandó az ellenzékkel, konkrétan a HZDS-szel együttműködve követelni a támogatás felső határát. Mindez talán azt jelenti, hogy az MKP feladná hónapokon át következetesen képviselt álláspontját? Nem egészen. Máris kikötötte, hogy a jövő évi költségvetés során befolyó esetleges többletbevételből elsőként a mezőgazdaság merítsen. Ráadásul az agrártárcán belüli átcsoportosítások szintén növelhetik a közvetlen kifizetések arányát. Végül is minden területen így zajlik: a költségvetésből ki kell facsarni a maximumot, miközben a kiskapukon keresztül újabb forrásokat kell megcsapolni.