Padlófékre lépett a magyar ipar

Az év eddigi legnagyobb visszaesését könyvelhette el augusztusban éves bázison a magyar gazdaság szempontjából egyik legfontosabb ágazat. Az ipari termelés volumene 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH jelentéséből nemcsak az derül ki, hogy az ipari termelés az év első 8 hónapjában 3,8 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában, hanem egy hosszabb távú adatsorból az is, hogy az ipari termelés volumene hároméves mélypontra esett, azaz még a 2021-es szintet sem éri el. A recessziót mutató tavalyi évhez képest további visszaesést láttunk eddig idén is – így reagált az augusztusi ipari statisztikára Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértő szerint a vártnál sokkal gyengébb ipari termelési adat, és a gyenge külső konjunkturális helyzet együttesen növeli annak esélyét, hogy 2023 után ismét recesszióba süllyed a magyar gazdaság. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a betervezett nyári leállásokat sejti a csökkenő termelés mögött. Virovácz véleménye is az, hogy a magyar ipar 2024 egészében markánsan visszafoghatja majd a gazdasági növekedést. A harmadik negyedéves GDP kapcsán így „könnyen lehet, hogy egy újabb negatív meglepetés van készülőben”.

„Ha jól csináljuk, akkor jövőre 3–6% közé tudjuk emelni a gazdasági növekedést. Nekünk siker kell” 

– mondta Orbán Viktor reggeli szokásos interjújában a Kossuth rádióban. Vagyis a miniszterelnök a valóságtól elszakadva még mindig szárnyaló magyar gazdaságot vizionál, eredetileg 2024-re is 4% körüli növekedést ígért a kormányzat, ami teljesíthetetlen. Közben durvul a forinthelyzet, a szerda óta legalább 400 forintba kerül az euró (csütörtökön 402 is volt, ma 401), ilyen szinteket utoljára tavaly márciusban láttunk. Jelenleg a forint árfolyama 1,9%-kal gyengébb, mint egy hónapja, az év elejétől 4,5%-os a leértékelődés az euróval szemben. 

(444, Exonx, ú)