Giscard d Estaing az európai alkotmány kockázatairól

Valéry Giscard d’ Estaing, az elso európai alkotmányos szerzodés tervezetét kidolgozó konvent elnöke az amerikai The Wall Streeet Journal európai kiadásában (WSJE) megjelent interjújában kifejtette, hogy szándékosan hagyták nyitva azt a kérdést, mi legyen, ha egy vagy több tagország nem erosíti meg az alkotmányt. Tisztában van azzal, hogy van több olyan tagország, amely az európai rendszer peremén helyezkedik el, nincs mélyen beágyazódva az unióba, de a maga részérol reméli, hogy a kormányközi értekezleten mégsem fogják szétszedni a konvent tervezetének kompromisszumait. Hangsúlyozta, hogy a szerkesztés során elmentek addig a határig, amíg a reformokat még bármely tagország képes elviselni. Az alkotmány ratifikálásának elmulasztásával járó kockázatról Giscard így beszélt: „Tegyük fel, hogy 22 ország elfogadja az alkotmányt, három nem. Ez nem jogi, hanem politikai kérdést vet fel. Ha a 22 ország az EU össznépesség legalább 85 százalékát képviseli és ha politikai vezetoik kimondják, hogy az alkotmány ezzel el van fogadva, problémák lesznek a többi hárommal. Akkor fel kell tenni nekik a kérdést, meg akarnak-e maradni az unióban. Természetesen, ha valamelyik nagy ország utasítja el, akkor más helyzet áll elo. Akkor megbukott az alkotmány. De ez az eshetoség teljesen valószínutlen.” Giscard kezdeményezésére felmérést készítettek arról, akarják-e a tagországokban az emberek a közös kül- és védelmi politikát. A többség mindenütt akarja, csak Angliában utasították el csekély többséggel a közös külpolitikát. Az angol bizalmatlanság eloszlatása végett helyettesítette a „szövetségi“ szót a „közösségivel“, de franciául a két szó közjogilag ugyanazt jelenti. Ami pedig Európa keresztény gyökereinek az alkotmányban való rögzítését illeti, elmondta, o és családja hívo katolikus, minden vasárnap szentmisét hallgat. Mint francia katolikus, híve azonban a vallás és a közélet elválasztásának. Úgy véli, a kérdés legjobb megközelítése a történeti leírás volt, kezdve a görög és római örökséggel, a vallási értékeken át a felvilágosodásig. Itt meg van említve a vallás és az idobeli egyezésbol világos, hogy a kereszténységre utal. A szöveg szerinte messzebb megy e téren, mint bármely más elozo.