Az ELTE kutatói friss tanulmányukban azt vizsgálták, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák a tinédzsereket a hamis információk felismerésében. Mi pedig három szlovákiai magyar középiskola – a komáromi ipari, a rimaszombati magán szakközép és a kassai Márai – tevékenységét próbáltuk felmérni a kérdéskörben.
Megnéztük, hogyan készítik fel középiskoláink a diákokat az álhírek ellen
Az utóbbi évek kutatási eredményei szerint a serdülők világszerte csökkenő érdeklődést mutatnak a hírfogyasztás iránt, és nehezen ismerik fel a hamis információkat. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói kifejtették, a kamaszok jelentős időt töltenek közösségi média platformok böngészésével, és jellemzően inkább „belebotlanak” a hírekbe, mintsem szándékosan rájuk keresnének. Valamint nagyobb figyelmet szentelnek az influenszereknek, mint az újságíróknak, ha hírekről van szó.
A kutatás eredményei szerint azok a tinédzserek jobbak az álhírek felismerésében, akik analitikusan gondolkodnak és motiváltak az alapos mérlegelésre.
A kutatók kiemelik még, hogy azok a fiatalok hajlamosak kevésbé elhinni az álhíreket, akik az etnikai többséghez tartoznak, és szüleik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. De hangsúlyozzák, a kognitív képességek összességében fontosabbak, mint a társadalmi-gazdasági és az etnikai hovatartozás. Ha csak alaposan elgondolkodunk egy olvasott hír igazságtartalmán, már azzal is sikeresen védekezhetünk sok dezinformációval szemben.
A komáromi ipariban külsős segítséget kértek
Vetter János, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója úgy nyilatkozott, hogy alapvetően az informatika órákon próbálják felkészíteni a diákokat az álhírek ellen.
„Most viszont novemberben a TANDEM civilszervezettel közösen tervezünk egy egész napos képzést. Még ebben a tanévben a tanároknak is szeretnénk egy képzést, ezt is ők biztosítják.”
Utóbbiról Molnár Kriszta, a TANDEM szakmai vezetője úgy nyilatkozott, hogy ezt kifejezetten Vetter igényelte.
„Ez összecseng azzal, amire mi is jutottunk, hiszen a program hatásfokát úgy tudjuk növelni, ha a felnőttekkel párhuzamosan dolgozunk. Ideális esetben a szülőkkel is kéne, nemcsak a tanárokkal.”
Molnár Kriszta hangsúlyozta, hogy a lehetőség másoknak is adott.
Ha megkeres egy iskola, hogy képezzük a tanárokat, akkor megyünk, mivel a háttéranyag megvan hozzá.
Az Állami Oktatási Program már az alapiskola felsőtagozatán átfogó témaként határozza meg a mediális nevelést. Középiskolai szinten hasonlóan kötelező téma, amellyel több oktatási területen belül lehet foglalkozni. Az oktatásügyi minisztérium szerint kurzusokkal, szemináriumokkal és más aktivitásokkal is lefedhető a témakör. Ezenkívül szabadon választható tantárgyként is bevezethető.
Az ipari szakközép igazgatója kifejtette, hogy az informatika órákon kívül nincs is nagyobb lehetőségük kitérni a média világában való tájékozódásra.
„Olyan mértékben foglalkozunk ezzel, amennyi belefér az informatika keretébe. Diákjaink az első évfolyamban tanulnak alapvető informatikai készségeket, ebbe beletartozik az internet veszélyeinek feltárása is.”
Munkatársai közül az informatika szakos tanárokat tartja a legfelkészültebbnek.
„Valamilyen ismeretekkel rendelkezik az ember, aztán eltelik egy-két év, és kiderül, hogy azóta mi minden változott az álhírek világában. Ilyenkor újra kell gondolni az addigi ismereteinket. Azok a kollégák viszont, akik informatikát tanítanak, ők eléggé naprakészek ebben. Mi többiek pedig igyekszünk felzárkózni.”
Hogyan képzi a TANDEM a diákokat?
Molnár Kriszta elárulta, hogy a Virtuális Intim Zóna nevű programjukat valójában a komáromi ipariban tesztelik.
A program fókuszában az internetbiztonság van, a megfelelő jelszavak beállításától a kritikus gondolkodásig.
Kifejtette, hogy a Mesterségem CíMERRE nevű pályaválasztási program alapján tervezték meg a foglalkozásokat.
„Vagyis délelőtt kiscsoportos foglalkozások lesznek osztályonként. Olyan kérdéseket járunk körül, mint például, hogyan tájékozódom, egyáltalán miért tájékozódom, hogyan akarok kapcsolódni másokhoz az online világban, milyen az énképem, és ezt hogyan jelenítem meg az interneten.”
Délután pedig párhuzamosan futó programokkal folytatják:
„Itt már konkrétan foglalkozunk azzal, hogyan rakjuk össze a digitális lábnyomunkat tudatosan, de lesz egy vitaszínházi előadás, amit a dunaszerdahelyi Fókusz hoz, lesz egy ún. élőkönyvtár, valamint lesz egy digitális játék, amit erre az alkalomra fejlesztünk.”
A rimaszombati vendéglátóipariban a tanárok képzésén van a hangsúly
A rimaszombati Magán Szakközépiskolában a pedagógusok fejlesztésével kezdték a munkát három éve.
„Többen részt vettünk különböző tanfolyamokon. Én például az American Spaces hálózat kassai központjában. Három kollégámról biztosan tudom, hogy részt vett hasonló képzésen”
– árulta el Ádám Norbert igazgatóhelyettes.
A diákoknak külön képzést nem tartanak, a tanórákon próbálják átadni a mediális ismeretanyagot.
„A polgári nevelés és angol nyelv tantárgyakon foglalkozunk ezzel a problematikával. A szaktantárgyak közül a menedzsment, marketing, kommunikáció és pszichológia órákon van erre lehetőség.”
Tanulóik nyitottak ugyan, de nagy a különbség az egyes szakok között.
„A szakmunkás képző osztályban sok energiát igényel a kritikus gondolkodás fejlesztése. Fokozatosan kell őket rávezetni, hogy nem feltétlenül igaz valami, csak azért, mert a szomszédom megosztotta. A vendéglátóiparisok sokat utaznak, így könnyebb. De a szlovák nyelvű személy- és vagyonvédelmi osztályunk a legnagyobb kihívás. Belőlük rendőrök, katonák lehetnek a jövőben.”
A Márai gimiben házon belül oldják
Csurkó Éva, a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola igazgatója hangsúlyozta, hogy általánosan igyekeznek logikus gondolkodásra tanítani a gyerekeket, valamint, hogy fontos a történelem ismerete, és magas színvonalú minden tantárgy oktatása. Elmondása alapján tanulóikat kicsi koruk óta próbálják arra ösztönözni, hogy nézzenek a hírek mögé, és próbálják analizálni az információkat. Külsős szervezethez eddig nem fordultak a hírfogyasztás tudatosságának kérdésében.
Ha majd az oktatási minisztérium által hitelesített valódi szakembereket találunk ebben a témában, akkor nagyon szívesen együttműködünk velük
– fogalmazott, hozzátéve, hogy nem is tudja, kik lennének ebben jobbak, mint a tanárok.
„Három fiatal informatika szakos tanárunk van, és ők nagyon képben vannak. A tanár kollégáknak is szoktak képzéseket tartani arról, hogy mi az, amivel találkozhatnak a gyerekek, milyen veszélyeknek vannak kitéve, és hogyan kell ezekre reagálni.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.