Forradalmasíthatják a szemsebészetet

A kísérletek során a kutatók nanotechnológiai eljárásokkal szöveteket építenek fel, s laboratóriumi körülmények között állítanak elő háromdimenziós emberi szaruhártyát. A kutatási projektben a szaruhártya előállításához rekombináns emberi fehérjéket használnak fel olyan közegben, amely nagyfokú hasonlóságot mutat a szaruhártya természetes alkotóelemeivel. Ily módon kiküszöbölhetővé válnak a mesterséges szaruhártya alkalmazásakor fellépő problémák; ezt ugyanis olyan szintetikus polimerekből állítják elő, amelyek beültetésük után gyakran nem tudnak beépülni a környező szövetekbe. A kutatások végső célja az, hogy a szaruhártya külső rétegének kicserélésével helyreállítható legyen a látás, illetve hogy a külső rész helyettesítésével az egész szaruhártya regenerálódhasson. A "szaruhártya-építés" elnevezésű kutatási programot 9 ország (Belgium, Finnország, Franciaország, Izrael, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Svédország és Törökország) 14 kutatócsoportjából álló konzorcium végzi. Philippe Busquin, az Európai Bizottság kutatási kérdésekért felelős tagja szerint a program nagy segítség lehet a szaruhártya sérüléseinek kezelésében, mivel világméretekben kevés a szaruhártya-donor. Igaz ugyan, hogy csak a szaruhártya sérülése, betegsége (pl. szürkehályog) miatt bekövetkezett látáscsökkenés esetén állítható majd helyre a látás a mesterséges szaruhártya beültetésével, ilyen esetekben azonban a beültetés időpontja nem függ majd a donortól. A szaruhártya mesterséges előállításával csökkenthető lesz a fertőző betegségek sebészi beavatkozás útján történő terjedésének a kockázata is, mivel a donornál előforduló szaruhártyafertőzéssel (váladékkal terjedő kórokozó, pl. prion, HIV, stb.) nem kell számolni.