Felért egy földrengéssel a Szabó-akta felfedezése

A Libération úgy véli, a magyarok nagyon meglepődtek, amikor fény derült Szabó István ügynökmúltjára. A lap hangsúlyozza: Szabó generációja legkiválóbb művésze, akit már 25 éves korában felfedezett magának Cannes és San Francisco a Te című filmjével, s akinek az élete azért sikertörténet, mert Magyarországon élve csinált világkarriert. „A 68 éves férfi élő legenda, akit sokan szerettek volna köztársasági elnökként látni” – emlékeztet a Libération.

Florence La Bruyere cikkében úgy véli, az ügynökdossziékhoz való hozzáférés rendezetlensége a politikai pártok számára mindenféle manipulációt tesz lehetővé. „Magyarországon két hónap múlva lesznek választások, és Szabó Istvánról mindenki úgy tudja, hogy inkább baloldali” – írja a baloldali francia újság.

Részletesen elemezve a filmrendező azon alkotásait, amelyek a hatalom és a művészet viszonyával foglalkoznak, a Libération Báron György filmkritikust idézve úgy véli, az ügynöktéma nemcsak Szabó István visszatérő, hanem általában Közép-Európa egyik legfőbb témája, beleértve a fiatal rendezőket is.

„A rendező múltjának felfedezése földrengéshatású volt” – mutat rá a Libération, felidézve a Szabót támogató filmrendező-kollegák véleményét, nevezetesen Jancsó Miklósét, Gazdag Gyuláét és az ügynökmúltját beismerő Kézdi-Kovács Zsoltét.

A baloldai francia lap szerint nem annyira az ötvenéves tény, hanem inkább Szabó reakciója okozott rossz érzést. Szabó István filmrendező először hősnek állította be önmagát, aki barátja megmentése miatt vállalta az ügynök szerepet, majd három nap múlva már egy egész más történetet adott elő. „És miért nem mondott semmit a kilencvenes évek elején, a diktatúra összeomlása után?” – teszi fel a kérdést a Libération szerint mindenki Magyarországon. Az újság „az új generáció egyik legígéretesebbnek tartott filmrendezőjét”, Hajdú Szabolcsot idézi, aki Szabó tanítványa volt: „Ő érttette meg velünk a kép óriási hatalmát és a művész felelősségét. Miatta döntöttem úgy, hogy soha nem csinálok reklámokat, csak mozifilmet. Nem ítélem el az 1956-os fiatal Szabót, mert nem ismertem a kort, de a mai emberben mélyen csalódtam. Miért nem beszélt az egészről soha?”

A szerző az MTI párizsi tudósítója