Mi köze az ülőmunkának a mozgásszervi problémákhoz?

Tudnunk kell: csak tőlünk függ, hogy teszünk-e valamit egészségünk érdekében. Megfelelő óvintézkedésekkel az ülő életmód káros hatásai kiküszöbölhetők vagy legalábbis jelentősen enyhíthetők. 

A dolgozók munkakörülményeinek megfelelő kialakítása a munkavédelmi kérdéskört is érinti, vagyis részben a munkáltató felelőssége is. 

A mozgásszervek károsodása igen hamar, már az iskolapadban megkezdődik. A gyermekek egyre több időt töltenek a falak közt, a testnevelésórák száma jóval a kívánatos alatt van, ugyanakkor a tananyag egyre bővül, amit leginkább íróasztal mellett lehet elsajátítani. Később sokak munkájának jellege is megkívánja a hosszú ideig tartó mozdulatlanságot, esetleg a klaviatúra ütögetését. 

Milyen problémák merülhetnek fel? 

Az ülő életmód következtében kóros izomtónus-eloszlás alakul ki a szervezetben, nagyrészt a nyaki izmok görcsössé válásával, a gerinc stabilitását szabályozó mély hátizmok háttérbe szorulásával és gyengülésével. 

A nem megfelelő helyeken kialakult izomtónus-fokozódások derékfájást, sőt akár a végtagok zsibbadását, fájdalmát is kiválthatják. Rossz testtartás alakul ki: a vállak előreesnek, a gerinc fiziológiás görbületeinek egyensúlya megbomlik. A röntgenfelvételen gyakran a gerinc úgynevezett nyaki lordosisának kiegyenesedése látszik. A gerincoszlop rendellenes megterhelésének következtében akár porckorongsérv is kialakulhat. A nyaki gerinc és a nyakizmok eltérései gyakran okoznak fejfájást, súlyos esetben szédülést. 

Mit tehetünk ellene? 

Az a legfontosabb, hogy a munka mellett szakítsunk időt sportolásra. Mindegy, milyen tevékenységet választunk: az aerob, ciklikus, dinamikus sportágak az állóképesség fejlesztésén túl az izmok erejének összhangját teremtik meg, kiegyenlítve a kóros tónuseloszlásokat. 

Az úszás kiválóan erősíti a törzs tartóizmait, melyek a gerinc stabilitásáért felelősek, az ízületek kímélése mellett fejleszti az izmokat és javítja az állóképességet. A lazító, nyújtó mozgásformák hatékonyan oldják az izomzat görcsét, mindemellett a stressz következtében fellépő nyaki izommerevséget is csökkentik (a relaxáció mentális tartalmának segítségével). 

Nagyon fontos, hogy rendszeres időközönként szünetet tartsunk. Álljunk fel az asztal mellől, sétáljunk. Végezzünk fej-, nyak-, vállés derékkörzést. Jó hatású a vállak egyszerre, mélyen lefelé tolása, mikor a nyakizmokat nyújtjuk meg. Alkalmazzunk nyújtó gyakorlatokat: fejünk fölé emelt karunkat a tarkónk mögött hajlítsuk be, majd másik kezünk segítségével, könyökünket közelítsük az ellenkező oldali fülünk felé. Magastartásban tartott karjainkkal váltakozva nyújtózkodjunk magasra, mintha el akarnánk érni a plafont. Mélytartásban nyújtózzunk lefelé, mintha a padlót szeretnénk megérinteni. 

Végezzünk törzshajlítást mindkét oldalra, majd törzsdöntéseket. Hajoljunk előre, s próbáljuk megfogni a bokánkat (néhány alkalom után egyre közelebb érünk a célhoz). Bokakörzés után váltakozva spicc-pipa állásokba hajlítgassuk lábfejünket: így csökken a lábdagadás veszélye és élénkül a vérkeringés. 

Ha lehetőségünk van rá, járjunk rendszeresen masszázsra. Az izomfeszültségek oldása gyakran csak ezzel a módszerrel érhető el. Ma már egyre több multi és kisebb méretű cég is alkalmaz irodai masszőröket, akik munkaidőben nyújtanak masszázst a dolgozóknak. A szünetek közben ne felejtsük el szemünket is pihentetni. 

Nem mindegy, milyen a szék 

Sokat tehetünk a megfelelő berendezés megválasztásával is. Ma már az egészséges anatómiai viszonyoknak megfelelő és nagyszerű ergonómiai kialakítással rendelkező ülőalkalmatosságok kaphatók, amelyek ára bár lehet, hogy magasabb, de az egészség megőrzésére fordított befektetések megtérülnek. 

Elég arra gondolnunk, hogy egy drágább szék egyszeri megvásárlásával hány potenciális munkanapot nyerünk, amit ellenkező esetben, esetleg a gyógyászati kezelésekre fordított idő miatt elveszítenénk. Emellett a tágabb munka- környezet ergonomikus kialakításával is nagyban hozzájárulhatunk a mozgásszervek egészségének megőrzéséhez. 

Üljünk helyesen! 

Csípőnket toljuk hátra, hogy derekunkat és hátunkat megtámassza a szék háttámlája. Ne csak nyakunkat nyújtsuk előre, hanem szükség esetén teljes székünkkel menjünk közelebb az asztalhoz, vagy teljes hátunkkal dőljünk előre. A billentyűzetet és a monitort lehetőség szerint úgy kell elhelyezni az asztalon, hogy ne kelljen elfordulnunk, kényszertartásba helyezkednünk. A szék magasságát úgy állítsuk be, hogy talpunk leérjen teljesen a padlóra, térdünk pedig derékszögben hajoljon be. 

(webbeteg)