Felderítik? Eltussolják?

Sokan már csak legyintenek, ha koalíciós válságról, főleg a liberális és a kereszténydemokrata kormánypártiak egymás közti marakodásáról hallanak. Vagy éppen arról értesülnek, hogy Jozef Majský milliárdost ismét visszatoloncolták vizsgálati fogságba. Mindezt olyan politikai cirkusznak tartják, amelyet kenyér – értsd: tisztességes megélhetés – helyett igyekeznek rátukmálni a gyalogpolgárok sokaságára. Pedig egészen másról, Szlovákia jövőjét lényegesen befolyásoló konfliktusról van szó, amelynek tétje: a rendszerváltás óta eltelt csaknem másfél évtized legnagyobb gazdasági bűntetteinek a felderítése vagy eltussolása. Nincs okunk kételkedni a nyomozóhatóságok és más rendőri szervek vezető képviselőinek nyilatkozataiban, akik szerint kellő mennyiségű és hitelességű bizonyítékot gyűjtöttek össze a legnagyobb bűntettekről, egyebek között a volt köztársasági elnök fiának erőszakos külföldre hurcolásáról, Robert Remiáš meggyilkolásáról, jórészt a kisbefektetők pénzéből megtollasodó B. M. G. Invest és Horizont Slovakia kifosztásáról, amelyből az egyik főkolompos vallomása szerint közvetve Pavol Rusko is hasznot húzott, habár ő ezt tagadja. Olykor siker koronázza a rendőrség erőfeszítéseit. Gondoljunk csak a pozsonyi és ipolysági vámosok lefülelésére s több más esetre. A legsúlyosabb ügyekben azonban még a vádemelésig sem jutottak el. A miértre sokan sejtjük, sőt: tudjuk a választ. Eric van der Linden, az Európai Unió pozsonyi nagykövete ki is mondta: a bíróságok működése és a korrupció a legnyugtalanítóbb az unióba tartó Szlovákiában. Ez a megállapítás egyértelmű válasz arra is, miként lehetséges az, hogy súlyos törvénytelenségekkel gyanúsított személyek néhány napon belül a rendőrök és a polgárok szemébe röhögnek, mert a bíró szabadlábra helyezte őket. Miként a kassai Jozef Poprocký kétszer is Majskýt. Egyetlen példa: az ugyancsak gyanúsított Patrik Pachingernél tartott házkutatás során megtalálták annak a dokumentumnak a fénymásolatát, amelyet a pénzügyőrök készítettek Majský vélt törvénytelenségeiről. Nem nehéz kitalálni, miként jutott ez a titkos irat a gyanúsítottakhoz. Dunaszerdahelyen évek óta makacsul tartják magukat azok a híresztelések, melyek pontosan tudni vélik, hogy mennyit kell leperkálni az illetékes kerületi bírónak azért, hogy valamelyik csallóközi nehézfiút szabadlábra helyezze. A kereszténydemokrata igazságügy-minisztert és a belügyi tárca vezetőjét lehet szlovákiai tálibnak, fundamentalistának nevezni, olykor nem is minden ok nélkül. Ám az tagadhatatlan, hogy ők és a rendőrség mostani vezetői bátor rendcsinálásba kezdtek. Ezzel együtt minden törvényes eszközt felhasználva igyekeznek végre fényt deríteni a nagy rablásokra és egyéb súlyos törvénytelenségekre is. Ha igazak az egyik gyanúsított kijelentései, akkor találunk magyarázatot arra, vajon az ANO elnöke miért cinkoskodik immár nyíltan az ellenzékkel. Mert esetleg nincsenek ínyére ezek a törekvések. Ezért az sem elképzelhetetlen, hogy erőfeszítéseiket akár a koalíció szétverése révén is igyekszik megtorpedózni.