Ezrelék és tíz százalék

Remélhetően a pozsonyi közszolgálati tévé tegnapi vitaműsora után leülepszik már az a sok hordalék, amelyet a szlovák médiában és a közéletben kavartak Duray Miklós kapcsán. S ezek után még élesebben kirajzolódnak a kétségtelen tények és a csúsztatások. Szerintem az MKP ügyvezető alelnöke nem mérte fel, hogy más, ha Helmut Kohl kampányol a számára legrokonszenvesebb magyarországi párt mellett, s megint más, ha határon túli magyar politikus teszi ugyanezt, hiszen ő olyan gyűjtőpártnak a tagja, amelynek érdeke távol tartani magát az anyaországi belpolitikai eseményektől. A többi tudatosan gerjesztett hecckampány, hiszen bárkinek alapvető emberi joga kimondani, ha úgy érzi, hogy nincs hazája. Képviselőként viszont meg kellene gondolnia, hogy rossz életérzésének, a jelenlegi társadalmi viszonyoknak a megváltoztatásáért a budapesti utcán vagy a pozsonyi törvényhozásban kíván-e harcolni. Kimondottan nevetséges viszont a Felvidék szó használatának dramatizálása, hiszen ez ugyanolyan földrajzi fogalom, mint például a Balatonfelvidék. Vagy a „Dolná Zem”, amelyet a szlovák sajtó és számos politikus is a szájára vesz. Ugyancsak természetesen, miközben egyetlen magyar sem gondol arra, hogy a Monarchiát szeretnék feltámasztani. E kifejezés körüli hajcihő jelzi egyértelműen, hogy csaknem minden szlovák pártnak jól jön, ha elverhetik a port valamelyik szlovákiai magyar politikuson, különösen Duray Miklóson, hiszen magyarellenességgel még mindig sok szimpatizánst lehet szerezni nálunk. Ahol több szlovák politikai erő támogatottsága saját vezetőik vélekedése alapján vészesen alacsony, miközben szerintük a magyar párt népszerűsége túlontúl nagy. Az MKP elnökségének több napos kivárása és főleg a felemás magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy ez a kampányszereplés országos botránnyá dagadhatott. Pedig lett volna azonnal mivel érvelni, hiszen az MKP a legstabilabb kormánypárt és parlamenti frakció, amely éppen az ország demokratikus jövője, integrációja érdekében maradt a koalícióban, holott politikai partnerei – néhány szlovák képviselőt kivéve – a nevesítetlen földek, a megyehatárok kérdésében a kormányprogram, valójában a magyarok ellen voksoltak. Ezekre a tényekre támaszkodva bármilyen közszereplésről is azonnal határozott véleményt lehet és kell alkotni. Ugyanilyen világos értékrendet vár el a tagság a párt választási programjától, amelynek célja nyilvánvalóan a szlovákiai magyarság érdekképviselete, az önkormányzatiság elvének érvényesülése, vagyis az országban nyögvenyelősen haladó demokratikus folyamatok megerősítése. Ilyen programmal konszenzust lehet teremteni a különböző politikai szemléletű hazai magyarok döntő többsége között. Csak ilyen programmal lehet szeptemberben tíz százalék körüli vagy ennél nagyobb támogatottságot szerezni. S ezek után, különösen ilyen eredménnyel érdemes szlovák politikai szövetségest keresni. De olyanokat, amelyeknek a támogatottsága nem ezrelékekben mérhető. És akik szavahihető partnerek. Mert az eltelt négy év után már nagyon elegünk van írott malasztokból.