Euró harminc koronáért?

1999-ben, röviddel a közös európai fizetőeszköz születése után a szlovák korona árfolyama a harmadik Mečiar-kormány gazdaságpolitikájának „köszönhetően” jókora zuhanásba kezdett. Az árfolyam 47 korona/euró és 50 korona/amerikai dollár felett állt meg, miután az új Dzurinda-kormány komoly megszorító intézkedéseket foganatosított. Jelenleg a szlovák fizetőeszköz gyorsan erősödve elérte a 31 korona/euró és a 19,6 korona/dollár árfolyamot. Paradox módon ennek az a Robert Fico vezette kormány örülhet, amelyben ott ül a HZDS és az SNS, illetve vezetőik, Vladimír Mečiar és Ján Slota, akiket közvetlen felelősség terhel pénzünk kilenc évvel ezelőtti bukdácsolásáért.

Mivel már biztosra vehető az euró jövő évi bevezetése, a szlovák kormány azt szeretné, ha a koronát minél erősebb árfolyamon váltanánk át euróra, Robert Fico ezt többször ki is jelentette. Az átváltási (konverziós) árfolyamról július elején döntenek a pénzügyminisztérium, a szlovák jegybank és az európai intézmények vezetői. Addig azonban úgy tűnik, szabad a pálya, a korona gyorsan erősödik, egyik rekordot a másik után dönti meg és ma már a 30 koronához közeli árfolyam sem tűnik elérhetetlennek. Egy korlát azért van, legalábbis elvileg. Az euró előszobájának tartott, és a bevezetés egyik feltételének számító ún. árfolyammechanizmusban (ERM II.) a korona árfolyama legfeljebb +/- 15%-kal erősödhet illetve gyengülhet az euróhoz képest. Mivel 2007 márciusában a központi árfolyamot 35,4424 korona/euró szinten határozták meg, a korona elvileg nem lehet ennél 15%-kal erősebb, azaz nem lépheti túl a 30,126 koronás szintet. Eddig a határig azonban, úgy tűnik, gyorsan eljuthatunk, s akkor már az lesz a kérdés, vajon fel lehet-e újra értékelni a középárfolyamot? (2007 márciusában ez már megtörtént, akkor 8,5%-kal emelték meg.)

Az erősödő árfolyam több szempontból is előnyös az ország számára. Először is a szlovákiai lakosok külföldön több árut és szolgáltatást vásárolhatnak az erősebb koronáért, amelynek nő a vásárlóértéke. A külföldről behozott termékek is kevesebbe kerülnek, ez segít csökkenteni a hazai inflációt. A benzin ára például csaknem kétszer gyorsabban emelkedett volna, ha a korona árfolyama nem erősödik az amerikai dollárhoz képest. Mivel az erősödést a kormány is nyíltan támogatja, ezért úgy tűnhet, szabad kezet kell hagyni a nagybefektetőknek, akik most tömegesen vásárolják a koronát (felhajtva ezzel az árfolyamát) abban a reményben, hogy később még több euróra vagy dollárra fogják visszaváltani. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A korona vágtájának negatív hatásai is lehetnek. A külföldön dolgozó szlovákiai lakosok (számuk jelenleg 220-250 ezer fő körül mozog) keresete például itthon egyre kevesebbet ér. Nem csoda, hogy egyre-másra tudósít a média arról, hogy csökken a külföldi munkavállalás attraktivitása, egyre többen jönnek haza Magyarországról vagy Angliából, mert már nem annyira kifizetődő ott dolgozni az erősödő korona miatt. Ennél is nagyobb gond lehet a hazai vállalatok versenyképessége. Szlovákia kis, nyitott, exportorientált gazdaság. Tavaly például az összes megtermelt áru és szolgáltatás 77%-át külföldön adtuk el, jórészt a többi uniós tagállamban. A korona erősödésével párhuzamosan azonban egyre drágul a nálunk gyártott termékek euróban, dollárban, fontban stb. mért ára. Ez tavaly még nem volt hatással a külkereskedelmünkre. Bár a behozatalunk lendületesen, 10 százalékkal nőtt, elsősorban a felfutó autóipari és elektrotechnikai exportnak köszönhetően kivitelünk ennél is gyorsabban, 15%-kal emelkedett. A külkereskedelmi hiányunk a 2006-os 75,3 milliárd koronáról 21,4 milliárdra csökkent. Irreális lenne azonban abban reménykedni, hogy a korona látványos erősödése a jövőben sem lesz hatással gazdaságunk versenyképességére. Valószínűleg már elértük azt a szintet, vagy nagyon közel vagyunk hozzá, amikor az erős árfolyam már hátráltatná a hazai fejlődést. Beláthatta ezt a jegybank elnöke, Ivan Šramko is, aki eddig nem kommentálta a korona átváltási árfolyamához fűződő spekulációkat, a Pravdának adott interjúban azonban már figyelmeztetett a túl erős árfolyam veszélyeire is. A kormánynak hallgatnia kellene rá, a korona erősödése nem lehet öncél, mikor az ország versenyképessége forog kockán. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a vállalatok hasznáról van szó, hanem az általuk foglalkoztatott sok százezer emberről, a költségvetés adóbevételeiről, s így végső soron valamennyiünk életszínvonaláról.