EU-tagság: rév és vám

EU-taggá válásunkkal átlagosan mintegy 8 százalékos élelmiszer-drágulással számolhatunk – tudtuk meg a minap világbanki, illetve hazai élelmiszer-ipari és mezőgazdasági szakértők által készített tanulmányból. Ennek következtében várhatóan 1,4–1,9 százalékkal csökken a lakosság reáljövedelme, miközben az átlagos szlovákiai család bevételeinek egynegyedét már ma is élelemre költi. Az említett tanulmányból ez a rossz hír, a jó pedig az, hogy míg a cukorért 21 százalékkal fizetünk majd többet az eddiginél, krumplit csatlakozásunk után a mostani ár feléért is kapunk. Persze, ennél lényegesen nagyobb horderejű jó hír az, hogy az uniós mezőgazdasági politika elfogadásával termelőink jobb anyagi helyzetbe kerülnek. Egyelőre azonban még túl sok a kérdőjel a mezőgazdaság leendő uniós támogatása körül. Nem utolsósorban azért, mert az EU berkeiben pillanatnyilag éles vita folyik a közös mezőgazdasági politika alapelveiről. A leendő tagok meg egyelőre a jelenlegi rendszerhez próbálnak igazodni. Az ilyen felemás helyzet azonban az intenzív felkészülési tárgyalásokat folytató szlovákiai szakembergárda munkáját sem könnyíti meg. Az EU-ban folyó vita miatt tárgyalófeleik is várakozó álláspontra kényszerülnek. Vita tárgya az is, hogy az Unió a leendő tagok részére alaposan redukált közvetlen mezőgazdasági támogatásokat folyósítana. Az uniós tagállamokban szokásos támogatásoknak kezdetben mindössze 25 százalékát kapnánk mi is, azzal, hogy a tízéves átmeneti időszakban a támogatási összegek fokozatosan növekednének. Míg a jelenlegi tagországok egy csoportja attól tart, hogy a 2006-ig érvényes uniós költségvetésből még ennyi sem jutna az új tagok mezőgazdaságának támogatására, a felvételre várók azzal ellenérvelnek, hogy hátrányos megkülönböztetés lenne, ha ugyanannak a közösségnek az új tagjaira eleve más vállalkozói feltételek vonatkoznának. Nyilvánvaló, hogy a csatlakozási tárgyalások mezőgazdaságról szóló fejezeteinek lezárása évekre, esetleg évtizedekre meghatározza mezőgazdaságunk jövőjét. A legtöbb termelő a majdani támogatásoktól teszi függővé az ágazat korszerűsítését, versenyképessé tételét. Ezért sem mindegy, hogy a mezőgazdasági fejezet megvitatásakor tárgyalóink milyen felkészültségről tesznek tanúbizonyságot, képesek lesznek-e az adott időpontban megfelelően dönteni a még nyitott kérdésekről. Nehogy egy rossz döntés következtében esetleg évtizedekre hátrányos helyzetbe kerüljenek mezőgazdasági termelőink. Törvényhozóink kapkodó munkájának ismeretében ugyanis semmi sem elképzelhetetlen. Ha jól dolgoznak, kedvező lehet a „rév és vám” aránya.