Előszedték a rég elcsépelt témákat

Budapest nem mondott le a Nagy-Magyarország visszaállításáról szőtt álmairól, magyar hegemóniát kíván teremteni a Kárpát-medencében – írta hétvégi számában a Ziua. A bukaresti napilap ismételten két teljes újságoldalt szentelt a témának, miután csaknem két héten keresztül szinte mindennap ugyanekkora terjedelemben közölt magyarellenes cikkeket. Megjegyzendő, hogy a Ziua sokak szerint a mai kormánykoalíciónak miniszterelnököt adó liberális párt egyes köreihez áll közel. A liberális párt korábban kiállt a kisebbségi jogok érvényesítéséért, a Ziua csak az utóbbi időben melegítette fel a kilencvenes években már elcsépelt, szélsőségesen nacionalista témákat. A korábbi számokban főleg a Gozsdu Manó nevét viselő közös magyar–román alapítványról szóló kétoldalú szerződést támadta a lap, úgy állítva be a dolgot, mintha a román kormány „elárulta volna” a román nemzeti érdeket a Gozsdu-vagyon „elkótyavetyélése” révén. Egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország lényegében „elorozta” e vagyont. A Ziua egy magyarországi külügyi tisztségviselő 1992-ben elhangzott szavait idézi fel, amelyek szerint a magyar külpolitika a határon túli magyarság védelmét tűzi ki célul. Ennek a „doktrínának” tulajdonítja a lap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „agresszív” és „zsaroló” politikáját, amelyet Romániában és az európai fórumokon egyaránt érvényesíteni kíván. Egy kis keretes írásban egyenesen „cinikus paródiának” minősíti az RMDSZ által kidolgozott kisebbségitörvény-tervezetet. Külön keretes írás szól arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége idején „parancsot adott” Kövér Lászlónak, az akkori magyar titkosszolgálat vezetőjének (a lap következetesen ÁVÓ-nak nevezi e szervet): indítsa újtára a „Duna akciót”. Ez állítólag a „délkeleti magyar régió” létrehozására irányult volna. A lap szerint mindezt alaposan dokumentálta a román titkosszolgálat, az anyag egy része meg is jelent Bogdan Papadie és Gabriel I. Nastase tanulmányában (e két személyt a román titkos szervek szolgálatában álló áltörténésznek minősítette a kilencvenes években a demokratikus, ezen belül a liberális sajtó). A Kövér László vezette „ÁVO” forgatókönyvének része volt az is – állítja a Ziua –, hogy Budapest a magyarországi diplomák szomszédos államokbeli honosítását, a határon túli magyaroknak szánt kettős állampolgárság megadását tűzte ki célul, ezenkívül megpróbált jogi keretet adni a határon túli nemzeti kisebbségek belső önrendelkezésének, megnyerve ehhez a nemzetközi fórumokat.

A szerző az MTI bukaresti tudósítója