Előretolt amerikai rakétaőrségek

Budapesten tartják holnap az amerikai rakétapajzsról folyó orosz–amerikai konzultációk újabb fordulóját. George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő július 2-i egyesült államokbeli találkozója óta ez a negyedik magas szintű egyeztetés.

Ronald Reagan amerikai elnök 1983 márciusában hirdette meg a világűrbe telepítendő rakétavédelmi rendszer (SDI) gondolatát. Egy évtizeddel később újra előkerült az elképzelés, ám az interkontinentális ballisztikus (5000 kilométernél nagyobb hatótávolságú) rakéták elhárítására a „csillag?háborús” tervekhez képest lesoványított programba kezdtek. A kísérletek lényege: az elfogó rakéta még a céltól távol, nagy magasságban „kapja el” és semmisíti meg a támadó eszközt. Bill Clinton elnök egy Alaszkába telepítendő rakétavédelmi pajzs felállítását részesítette előnyben, s 1999 júliusában aláírta az országos rakétavédelmi törvényt. Az év októberében végrehajtották az első sikeres elfogórakéta-tesztet, ám a biztató kezdet utáni kudarcokra, s a rakétaelhárító technika fejletlenségére hivatkozva 2000 szeptemberében leállította a programot. 2001-ben George W. Bush újraindította a programot. A kongresszus e célra akkor 8,3 milliárd dollárt irányzott elő, s 2001 nyarán sikeres rakétatesztet is végrehajtottak. A Bush-kormány elődje nyomdokain indult, de a terveket kibővítette azzal, hogy a rakétavédelmi rendszer egyes elemeit más földrészekre, Európába is telepíti, Észak-Koreától és Irántól várható rakétatámadás elhárítása céljából.

2007-ig felállították az amerikai rakétavédelmi rendszer bizonyos elemeit: elfogórakétákat telepítettek Alaszkában és Kaliforniában, Nagy-Britanniában és Grönlandon egy-egy radarállomás képezi a hálózat előretolt részeit. 2007 januárjában Washington hivatalosan azt kérte Varsótól és Prágától, járuljanak hozzá az amerikai rakétaelfogó rendszer egyes elemeinek telepítéséhez lengyel, illetve cseh területen. Washington öt év alatt tíz elfogórakéta-indító állomást hozna létre Lengyelországban, egy radarrendszert cseh területen.

Az amerikai felkérés kedvező fogadtatásra talált. 2007 februárjában Jaroslaw Kaczynski akkori kormányfő közölte, a lengyel kormány, az államelnök bizonyos feltételekkel beleegyezne az amerikai védelmi eszközök Lengyelországba telepítésébe. Hasonlóan nyilatkozott ikertestvére, Lech Kaczynski államfő 2007 júniusában, George W. Bush varsói látogatásakor. A cseh kormány is elvi jóváhagyását adta a telepítéshez, de a végleges döntést a parlamentnek kell meghoznia 2008-ban. Ám közvélemény-kutatókások szerint a két ország polgárainak csak 30 százaléka támogatja az amerikai terveket, több mint 50 százalékuk elveti, s népszavazást követel .

Az amerikai rakétavédelmi tervek közép-európai megvalósítása erélyes tiltakozást váltott ki Oroszország részéről, Moszkva kifejezésre juttatta: nincs kétsége afelől, hogy a telepítés fő célpontja az orosz (és a kínai) nukleáris ütőerő. Elemzők orosz ellenintézkedéseket sem zártak ki, szóba jöhet az orosz nukleáris rakétaarzenál korszerűsítése, több rakéta telepítése mozgó kilövőállásokra, újabbak telepítése a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi területre, vagy akár az, hogy az Északi-sark alá csoportosítanák át az orosz atomtengeralattjáró-flottát, amely így gyakorlatilag felderíthetetlenné válna.

A moszkvai félelmekkel szemben az amerikai kormányzat együttműködési készségét hangoztatta. Bush 2007. júniusi varsói látogatásán kijelentette: „örömmel fogadnánk Oroszország együttműködését a rakétavédelem terén”, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök épp a Nyolcak korábbi németországi tanácskozásán azt javasolta amerikai partnerének, hogy a cseh- és lengyelországi telepítések alternatívájaként közösen használjanak egy azerbajdzsáni radarállomást, amelyet Oroszország üzemeltet. A két államfő még a nyáron megállapodott konzultációk indításában, s az együttműködés kérdése ezeken tovább csiszolódott. Az újabb orosz aggodalmakra – hogy pl. az amerikaiak november végén átnyújtott írásos együtt?működési javaslatukban nem említették azt, hogy orosz tisztek állandóan jelen lehetnek a rakétapajzs tervében érintett cseh és lengyel támaszpontokon, vagy hogy nincs szó az ellenséges rakétafenyegetés közös kiértékeléséről a rendszer élesítését megelőzően – Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter úgy reagált: az újabb egyeztetéseken tovább finomodhatnak az amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésének tervei.