Brüsszelre hivatkozva

A parlament a közelgő választások előtti hajrá keretében gyakorlatilag futószalagon tárgyalja meg, s különösebb ellenvetések nélkül fogadja el az úgynevezett eurotörvényeket. Vagyis azokat a törvényeket, amelyek lényegesek Szlovákia leendő európai uniós tagsága szempontjából. A helyenként nagyon fontos dokumentumokat a jogalkotók mindig azzal a megfellebbezhetetlen érvvel teszik a honatyák asztalára, hogy az unióval összhangban levő tervezetekről van szó, ezért kéretik sürgősen és zökkenőmentesen megszavazni. A nagy sietség közepette azonban nem egyszer bakik csúsznak be, vagy éppen Brüsszel kedvében akarnak járni, s olyan törvénytervezeteket is keresztülerőltetnek a parlamentben, amelyek csupán ajánlottak vagy egyáltalán nem sürgősek, esetleg túl nagy terheket rónak a lakosságra.

Ennek egyik példája a dohánytermékek tervezett radikális drágítása volt, amely azonban végül lekerült a napirendről. Kevésbé szerencsés véget ért a földalap módosításáról elfogadott, eurotörvénynek álcázott dokumentum, amely súlyosan sérti a magántulajdon szentségét. A most elfogadott törvény értelmében – Peter Tatár (OKS) képviselő szerint – a járási hivatalok kisajátíthatják a tulajdonos jobb földjeit, cserébe rosszabb, alacsonyabb bonitású parcellákat ajánlva. A témát nem érdemes tovább boncolgatni, mindössze azt kellene tudatosítani: ne mindig mindent az EU-ra hivatkozva tegyünk meg, s ha esetleg mégis, akkor a vadhajtásokat nyesegessük le.

Ez a folyamatos Brüsszelre mutogatás, pláne népszerűtlen döntések meghozatalakor, csak csökkentheti a lakosság körében eleve nem túl népszerű és elvont szervezet hitelét, vonzerejét. Márpedig ez veszedelmes dolog, hiszen lehet az uniót bürokrata vízfejnek, a banán görbületét is szabályozó szervezetnek titulálni, azonban egy biztos: ha a közakarat és politikai elszántság hibájából az Európai Unión kívül maradunk, akkor veszedelmes lejtőre kerülünk.