Beszédírók figyelmébe

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy rögtön az elején felhívjam figyelmüket egy már-már tényként aposztrofálható, fontos megállapításra, amelyet eddigi szóbeli megnyilatkozásaim során sikerült leszűrnöm tapasztalataim mocsarából. Jó közéleti beszédet írni nehéz. Komoly tudomány ez, és mint ilyen, csakis elmélyült tanulmányok során sajátítható el. Az sem titok, hogy a közemberek, politikusok beszédei legtöbbször csapatmunka eredményeként születnek. Nem tudom, nálunk hol képzik ezeket a kreatív csapatokat, attól tartok, sehol. Tehát túlzás nélkül állítható, hogy Magyarország ismét lekörözni látszik bennünket valamiben. Budapesten ugyanis márciustól kurzus indul az e téren tevékenykedő kommunikációs szakemberek számára. A helyszín az a Magyar Irói Akadémia nevű „intézmény”, amelynek szépírói tanfolyamairól már tavalyelőtt is lehetett méltatásokat, kritikákat, elmélkedéseket olvasni a sajtóban. Kortárs írók osztották meg műhelytitkaikat a lelkes érdeklődőkkel, akik szép számban jelentkeztek, hogy jó pénzért íróvá képezzék őket. Az eredmény egy antológia 107 új íróval – ki-ki döntse el, valóban íróknak nevezhetjük-e a „végzősöket”. Azóta indult bestsellerírói, dalszövegírói, minőségibulvárújság-írói, sőt reklámszlogen-írói mesterkurzus is, ez a legújabb kezdeményezés azonban több, mint elgondolkodtató. Hiszen gondolják csak meg, kedves barátaim: a kétszemeszteres kurzus résztvevői Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor szövegíróinak segítségével sajátíthatják el a közéleti beszédírás fortélyait. A tanárok közt pedig ott találjuk Daróczi Dávid kormányszóvivőt, Bozóki András volt kulturális minisztert, Balázs Géza nyelvészt vagy Síklaki István szociálpszichológust. Amerikai kutatások bizonyítják, hogy a vezetői munka 65-70 százalékban kommunikáció, egyetlen politikai beszéden akár egy év munkája is múlhat. Ezért nem csoda, hogy komoly igény mutatkozik e képzésre. A beszédírást egyetlen egyetemen sem oktatják. Ezért sajtóreferensek, cégvezetők, iskolaigazgatók, intézményvezetők egyaránt tanulhatnak hasznos kunsztokat, a kiemelt terület azonban természetesen a politikai szféra. A nagy dolgok ugyanis ott dőlnek el. És a nagy dolgok jól megválasztott szavak nélkül félkarú óriások. (Az előző mondatban felbukkanó képzavart kéretik pirossal aláhúzni.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!