Baszk kudarc Madridban

A baszk parlament ugyanis a múlt év decemberének végén határozatot fogadott el, amelynek értelmében Baszkföld hivatalos státusa a „Spanyolországhoz szabadon csatlakozó terület” lett volna. Madrid azonban határozottan elutasította a javaslatot, mivel elfogadása jogi értelemben szinte teljes függetlenséget jelentene Baszkföld számára. Azt, hogy a javaslat rendkívül radikális volt, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a baszk parlament is csak csekély többséggel hagyta jóvá.

A nemzetközi sajtó már novembertől foglalkozott az előkészületekkel, mivel a Batasuna nevű betiltott baszk radikális párt ekkor hozott nyilvánosságra egy, a több évtizedes konfliktus rendezését célzó tervezetet, amelyben politikai párbeszéd és béketárgyalások szükségességét hangoztatták. Sokak szerint a spanyol kormány azért volt a megszokottnál is elutasítóbb, mert a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezettel kapcsolatban álló Batasuna terve Spanyolország és Franciaország közötti megállapodást is előirányzott, valamint népszavazást indítványozott Baszkföld jövőjéről. Félő volt tehát, hogy az áprilisban esedékes baszkföldi választások előtt a radikális párt „túlzott” népszerűségre tesz szert a lakosság körében. Egyesek szerint a legutóbbi madridi robbantásnak is ez az elutasítás a kiváltó oka.

Ibarretxe reformtervezetének kidolgozását parázs vita kísérte, többek között a spanyol alsóházban is meg kellett védenie nézeteit, mielőtt a javaslat a kormány elé került. A sikerre megfigyelők szerint eleve csekély volt az esély, mivel a spanyol baloldal parlamenti pártjai egyenesen alkotmányellenesnek kiáltották ki a tervezetet, az alkotmánybírósághoz fordultak, és a beterjesztők felelősségre vonását indítványozzák. A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a baszk autonóm köztársasági parlament a mai napig nem fogadta el a spanyol alkotmányt, és nem hajlandó figyelembe venni az alaptörvény cikkelyeit. Az európai kisebbségi nyelvek helyzetével foglalkozó Eurolang hírügynökség információi szerint a spanyol alkotmánybíróság nemrég elutasította a baloldali pártok beadványát, mivel úgy találták, a Baszk Nemzeti Párt (PNV) reformjavaslatai ellenkeznek az alkotmányban foglaltakkal.

Amint az várható volt, a Spanyol Szocialista Párt (PSOE) a Popular párttal együtt a baszk javaslat ellen szavazott, 313-ra növelve a nem szavazatok számát a 29 igen ellenében. Az egyetértő szavazatok többsége a katalán és a galíciai szélsőjobb tagjaitól érkezett, akikhez több független honatya is csatlakozott.

„Semmi mást nem akartunk, csak azt, hogy a spanyol állam elismerje és tiszteletben tartsa a baszk nemzet jogait, és kölcsönös egyetértésben élhessünk egymás mellett. Jelenleg tíz baszk polgár közül nyolcan úgy vélik, joguk van dönteni saját jövőjükről” – jelentette ki a fiaskót követően Juan José Ibarretxe, aki egyébként baszkul is felolvasta az említett javaslatot, több mint félórát „rabolva el” a nyelvet nem beszélő spanyol képviselők életéből. Szerinte a spanyol parlament történelmi esélyt szalasztott el a harmincöt éve húzódó nemzetiségi konfliktus rendezésére.

BASZKFÖLD

A Spanyolország északi részén fekvő, három provinciából álló Baszkföld 7300 négyzetkilométeren terül el, lakosainak száma jelenleg 2,1 millió. Baszk nyelven írni és olvasni 600 ezren tudnak, majdnem háromszor többen, mint máltai nyelven. Ezt a tényt egyébként az utóbbi időszakban érvként is gyakran hangoztatják az aktivisták az Európai Unió székhelyén, mivel szeretnék elérni, hogy a Franciaország déli részén is beszélt baszkot Brüsszel hivatalos nyelvként ismerje el. (juk)