Meglepő eredményt mutatott a héten közzétett egyik közvélemény-kutatás: az emberek jó része érdeklődik a pártok választási programja iránt.
Később ugyan egy politológus ezt úgy értelmezte, hogy az érdeklődés inkább a választási szlogenek szintjén nyilvánul meg, de azért a tény figyelemre méltó.
Balosabbnak mutatja magát az MKP
Később ugyan egy politológus ezt úgy értelmezte, hogy az érdeklődés inkább a választási szlogenek szintjén nyilvánul meg, de azért a tény figyelemre méltó. Sőt, a reakciók alapján a pártokat is meglepte, amelyek ezúttal a kampányuk során a programjaik összeállítását és annak medializálását nem kezelték első számú prioritásként.
A héten is több, a választási programokat összehasonlító elemzés látott napvilágot. A legalaposabbnak közülük a liberális Hayek Alapítványé volt, amely az állami beavatkozások és az ígéretek pénzügyi realitása alapján osztályozta a programokat. Az eredmény magáért beszél: a sort két oldalról záró Szlovák Kommunista Párt (KSS) és Demokrata Párt (DS) közelében két jól elkülöníthető csoportba sorakoztak fel a pártok.
Az egyetlen meglepetést az MKP jelentette, amely a választási programja alapján az SDĽ, a SMER, az SDA és a HZDS közelében találta magát. Eszerint az MKP programját túlságosan balosra hangolták. Ezt bizonyítják a párt legújabb szórólapjai is, amelyen épp a kilátásba helyezett állami segélyeket emelték ki. Ennek ellenére senki sem kételkedhet abban, hogy a párt, amely (elődpártjaival együtt) tíz év óta a gazdasági reformok legbiztosabb támogatója, ezt a tulajdonságát az elkövetkező négy évben is megtartja. Legfeljebb magyarázkodásra kényszerül, ha majd a kormányalakítási tárgyalások során valaki előhúzza az előbb említett grafikont.
A Hayek Alapítvány az MKP-val kapcsolatban a következőket emelte ki: a párt csak kis teret szánt a gazdasági programnak és ennek nagy része is az állami beavatkozásokkal foglalkozik.
Egyrészt az állami költségvetés csökkentéséről beszél, miközben újabb támogatásokat, a hazai piac védelmét, kivételeket és közforrásokból folyósított hiteleket ígér. A kisvállalkozók számára adócsökkentést és inkubátorházakat tervez, a privatizációt csak az egészségüggyel kapcsolatban említi. A munkanélküliséget a munkaadó számára folyósított állami támogatással és a minimálbér emelésével kezelné. Az oktatásügyben ösztöndíjakat és diákhiteleket tervez, de nem foglalkozik a piaci viszonyok bevezetésével az iskolarendszerbe.
A második félidejébe érkezett választási kampány mellett a hét másik fontos eseménye a BMG Invest elleni csődeljárás meghirdetése volt. 150 ezer ember, 12,5 milliárd korona – ez jól illusztrálja a tragédia méretét. Az első hírek szerint a szerencsétlen cég követelései 6,5 milliárd koronát tesznek ki. Ebből azonban 4,7 milliárd az anyacégben, a Horizonttal szemben van, így behajthatósága felettébb kétséges. Most azonban a legfontosabb, hogy a károsultak (akiknek már lejárt a betétjük, de nem kapták meg a pénzüket) bejelentsék igényüket a kassai bíróságon. Erre keddtől számítva két hónap áll a rendelkezésükre.
Történt azért kedvező fejlemény is. A kormány jóváhagyta a komáromi hajógyár hitelgaranciáját, így a cég négy hajó megépítésének erejéig újra pénzhez jutott. A megnyugtató megoldás azonban még messze van. Jó lenne kideríteni, a Nemzeti Vagyonalap mennyire tehet arról, hogy a hajógyár a hosszú távú biztonság szempontjából lényegében u-gyanott áll, mint négy esztendővel ezelőtt.
A továbbra is érthetetlen motorvonat-vásárlási pályázat salamoni döntéssel kimúlt, így a következő kormány próbálkozhat vele. Fordulat történt a kassai vasmű állami kézben lévő 16 százalékos csomagja ügyében. Míg korábban akár nemzetközi politikai botrány is fenyegetett ezzel kapcsolatban, most már a nagy játékosok közül senkinek sem kell a részvénycsomag, így várhatóan a tőzsdén keresztül értékesítik.
Az Európai Unióval kapcsolatban érdemes odafigyelni a külügyi államtitkár által bejelentett menetrendre. Eszerint október 16-án teszik közzé a sorsdöntő országjelentéseket, október 25-én pedig döntenek arról, ki kap lehetőséget az uniós tagságra. Ha minden jól megy, akkor a szerencsések jövő év április 16-án írják alá a csatlakozási szerződést.
Addig azonban még sok buktató vár ránk, unión kívül és belül egyaránt.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.