Az Orbán-kabinet tényleg módosította volna a státustörvényt

Legalább fél tucat helyen írta volna át – nemritkán jelentős mértékben – a státustörvényt az a módosító indítvány, amelyet az Orbán-kormány közvetlenül bukása előtt hagyott jóvá.

A Népszabadság birtokában lévő hatoldalnyi szövegtervezetet távozásakor Orbán Viktor még átadta a szomszédos országokban működő magyar szervezetek vezetőinek, de a módosító javaslat már nem jutott el az akkori ellenzéki pártokhoz, sőt az alakuló új kormányhoz sem. Az új külügyi vezetés például hiába kereste a módosító dokumentumot az átadott iratcsomagban; Kovács László szóbeli tájékoztatást sem kapott a távozó külügyi vezetéstől az Orbán-kormánynak arról a szándékáról, hogy módosítani akarja a státustörvényt. A kormány hivatalos kiadványának, a Határozatok Tárának május végi számából kiderülhetett ugyan, hogy az Orbán-kabinet a múlt hónapban, 14-én és 22-én, két olvasatban tárgyalta és fogadta el a módosítási előterjesztést, de magát a jóváhagyott szövegtervezetet nem tette közzé. Az eset kapcsán Németh Zsolt volt külügyi államtitkár azt hozta fel magyarázatul, hogy az Orbán-kabinet csak technikai jellegű változtatásokat irányzott elő a törvénnyel kapcsolatban. A Fidesz – tette hozzá Németh – semmilyen körülmények között sem járulna hozzá az érdemi módosításhoz.

A lapunkhoz eljutott módosítási szövegtervezetből azonban kiderül: Németh állítása nehezen hozható össze a tényekkel. A hét cikkelyből álló dokumentumból kiderül ugyanis, hogy Orbánék egyebek között az ajánló testületek hatásköre és jogállása, továbbá a hozzátartozói igazolványok kiadása tekintetében ítélték szükségesnek a törvénymódosítást, mégpedig azzal a látható szándékkal, hogy a jogszabályt összhangba hozzák a velencei bizottság ajánlásaival, valamint az Orbán–Nastase paktummal.

Ennek megfelelően például az 1. cikkely szerint az oktatási-nevelési támogatás, illetve a taneszköz-támogatás iránti kérelem elbírálása során az erre illetékes közhasznú szervezet „jogilag nem kötelező erejű tájékoztatást kér a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől”. Indoklásként pedig a dokumentum utal rá, hogy a törvényalkotó eredeti elképzelése az volt: az ajánló szervezet kötelező jelleggel bírálhatja el a nevelési-oktatási támogatás iránti kérelmeket. A mostani módosító javaslat azonban – teszi hozzá a szövegtervezet – a velencei bizottság jelentésével összhangban e társadalmi szervezeteket már módosított jogkörrel ruházza fel, módosított elnevezéssel szerepelteti – más szóval ezúttal már csak jogilag nem kötelező erejű tájékoztatást adhat.

Orbánék a hozzátartozói igazolványt – legalábbis romániai viszonylatban – megszüntetendő intézménynek ítélik a módosító dokumentumban, mivel a májusban elfogadott szöveg úgy fogalmaz, hogy magyar hozzátartozói igazolvány kiállítását csak azokban az országokban kérhetnek, ahol nincs eltérő rendelkezésű nemzetközi szerződés. Az indoklásban utalás történik arra, hogy a státustörvény elfogadásakor, vagyis a hozzátartozói igazolvány rendszeresítésekor a jogalkotók abból a feltételezésből indultak ki: „A nem magyar nemzetiségű, úgynevezett vegyes házasságban élő személyek számára a magyar nemzetiségű személyeket megillető támogatásokkal és kedvezményekkel azonos feltételek biztosítása pozitív fogadtatásra talál az érintettek körében”.

„E várakozás nem teljesült” – állapítja meg Orbánék új tervezete, és a szöveg utal rá, hogy ez év májusáig mindössze 3700 hozzátartozói igazolvány iránti kérelmet nyújtottak be a szomszédos államokban, ami – állapítja meg a Fidesz-kormány dokumentuma – „nagyfokú érdektelenségről tanúskodik”. Az Orbán- féle módosító tervezet azt is elismeri, hogy a státustörvény „egyes rendelkezéseit értékelő nemzetközi szervezetek kritikusan fogadták a magyar hozzátartozói igazolvány bevezetését”. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy „Románia tiltakozott a hozzátartozói igazolvány bevezetése ellen, és ennek hatására a magyar–román miniszterelnöki megállapodásban annak mellőzéséről döntöttek”.

A módosítás 3. cikkelyéhez készített indoklás hangsúlyozza: „A magyarigazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) kormányrendelet már a velencei bizottság jelentésében foglaltakra figyelemmel került megállapításra. Ennek következtében a kedvezménytörvény és a kormányrendelet vonatkozó rendelkezései között ellentmondás keletkezett. A módosító javaslat megteremti az összhangot a két jogszabály között, és teljes mértékben összhangban áll a velencei bizottság jelentésében foglaltakkal”.

A változtatások hivatalos indoklásából szintén kitetszik, hogy az Orbán-kormány által készített módosító indítvány – a tervezetben szereplő megfogalmazás szerint – „újradefiniálja” a státustörvényben meghatározott ajánló szervezet fogalmát. „A módosító javaslat – áll a szövegben – e szervezeteket a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek által létrehozott, az adott államban bejegyzett, nem kormányzati jellegű, társadalmi szervezetként határozza meg, szó szerint átvéve a velencei bizottság jelentésében foglalt definíciót”.