Az EP-be készül a 92 éves háborús hős

HÁTTÉR

A 92. évében járó Manolisz Glezosz, az egykori II. világháborús görög ellenálló és nemzeti hős is indul a május 24-i EP-választásokon. Ezúttal a Sziriza radikális baloldali párt emblematikus alakjaként. „Elfogadtam a Sziriza javaslatát. Az ok nyilvánvaló: a mostani szomorú időszakban nincs jogom feladni a harcot” – hangsúlyozta Manolisz Glezosz.

1941. május 31-én a 18 éves Manolisz Glezosz felmászott az athéni Akropoliszra és letépte a német horogkeresztes zászlót – ezzel kezdődött a görög nemzeti ellenállás, amely 1944-ben az ország felszabadulásával ért véget. A katonai diktatúra idején bebörtönözték, összesen 12 évet töltött rács mögött politikai tevékenységért.

Glezosz ma is ellenállónak tartja magát: ezúttal az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által diktált megszorító intézkedések ellen tiltakozik. Feltűnt az athéni demonstrálók között is, könnygázgránátot kapott az arcába, ezután rövid ideig kórházba került. 2012-ben választották meg a Sziriza parlamenti képviselőjévé. Erről a tisztségéről most le kellett mondania, hogy indulhasson az EP-választásokon. „Jelöltségemnek egy másik fontos oka: folytatom a harcot, hogy követeljem Németországtól a háborús adósságok megfizetését” – tette hozzá. Görögország 2012-ben a Számvevőszék égisze alatt munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a II. világháborús károkért Berlinnek benyújtandó kárpótlási igények megállapítása. Görög sajtóértesülések szerint a munkacsoport 162 milliárd euróra becsüli az összeget, de Berlin egyértelműen elutasítja a követelést.

Glezosz 1939-ben csatlakozott az antifasiszta mozgalmakhoz – írja róla a Wikipedia. Görögország német megszállása után ő hajtotta végre a leghíresebb ellenállási akciót. A horogkeresztes zászló leszakításáért távollétében halálra ítélték a nácik (nem ez volt az utolsó halálos ítélet, amit kiszabtak rá). A németek 1942-ben tartóztatták le az akkor húszéves fiút, megkínozták, börtönbe vetették, ahol tuberkulózist kapott. 1943-ban az olaszok, 1944-ben a görög náci kollaboránsok tartóztatták le, 1944-ben megszökött. 1948- ban, a görög polgárháború idején bíróság elé állították, ismét csak politikai meggyőződése miatt. Halálbüntetésre ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre a nemzetközi felháborodás miatt. (Ekkoriban Görögország a hidegháború valódi polgárháborús frontja volt: kommunista érzelmű zendülők küzdöttek a jobboldali (nyugati) támogatású kormányzattal. Végül elbukott a kommunista felkelés.

Glezoszt 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték, ennek ellenére az Egyesült Demokratikus Baloldal (EDA) színeiben 1951-ben parlamenti képviselővé választották. A börtönben éhségsztrájkot kezdett, ahonnan 1954-ben szabadult. 1958- ban azonban ismét letartóztatták, ezúttal kémkedés vádjával, 1962-ben kiengedték. Közben – 1961-ben – megint parlamenti képviselővé választották. Az 1967-es katonai puccs, az „ezredesek” hatalomra kerülése után természetesen letartóztatták. Megint négy évet kapott, 1971- ben szabadult. Bár sokáig a kommunistákkal együtt küzdött, Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása után eltávolodott a kommunista eszméktől.

Az athéni diktatúra megdöntése után 1981-ben és 1985-ben is parlamenti képviselőnek választották a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) színeiben. 1984-ben az Európai Parlamentbe került a PASZOK listáján. Később a szocialistákból is kiábrándult, és különböző alternatív baloldali kezdeményezések elindítójává vált, 2002-ben megalakította az Aktív Polgárok radikális baloldali csoportosulását. (MTI, ú)