Aszad taktikája – ideggázzal a felkelők és Obama ellen

 

A szír rezsim állítólag szarin ideggázt használt a felkelők ellen, a bizonyítékok megcáfolhatatlannak tűnnek, és a vegyi fegyver bevetéséről szóló értesüléseket megerősítette az amerikai hírszerzés is.    Márpedig ez volt a „vörös vonal”, aminek átlépésétől Obama amerikai elnök már jó egy éve óva intette Bassár elAszadot. Akkor azt gondolhatták, annyira nem lehet őrült a szíriai diktátor, hogy ilyesmire vetemedjen. Most úgy fest, mégis ez történt, ráadásul ebből az következne, Aszad pontosan tudja, hogy Obama csak blöffölt.   A kis mennyiségű vegyi fegyver bevetése ezek szerint nemcsak a szír lázadók (és ártatlan civilek) ellen irányult, hanem az Egyesült Államok (imázsa) ellen. Mintha a szírek, illetve tanácsadóik pontosan tudnák, hogy az elnök nem engedhet meg magának újabb háborút egy muzulmán országgal szemben. Az amerikaiak sem támogatnák, és talán a világ közvéleménye sem, bár becslések szerint a szír polgárháborúnak már százezernél is jóval több halálos áldozata van – polgári áldozata. Az amerikai hírszerzésnek is van mit bepótolnia az iraki háború után, hiszen mint bebizonyosodott, Szaddam Husszeinnek nem voltak tömegpusztító fegyverei. Ugyanakkor a KözelKelet egyre inkább kiszorul az amerikai külpolitika kulcsfontosságú prioritásai közül, hiszen a friss előjelzések szerint 2020-ra az Egyesült Államok lesz – az új technológiáknak köszönhetően – a világ legnagyobb olajkitermelője.   Ám az arab forradalmak utáni konszolidáció, sajnos, azokat látszik igazolni, akik szerint a régióban még mindig a káosz (Tunézia, Egyiptom, Líbia), illetve az erőskezű vezetők között kell választani. Aszad ugyan átlépte a vörös vonalat, a Rubicont, de egy Amerika által gründolt szíriai háború akár az egész régiót lángba boríthatja, hiszen Aszad fő támogatója Irán, illetve Oroszország, és a háttérben ott van a káoszt – saját olajszükségletének biztosítása miatt – elkerülni igyekvő Kína is. Ráadásul bármennyire is gázos Aszad, ellenzéke jó része szintén vállalhatatlan. Nem véletlenül igyekszik a Nyugat éppen az ellenzéket konszolidálni. A jelen helyzetben Európának kellene (Líbia után ismét) lépnie, az USA és az ENSZ támogatásával. A csökkentett és fokozatos beavatkozás elkerülhetetlennek tűnik, hiszen Aszad minden bizonnyal folytatja a vegyi fegyverek bevetését. Ez esetben pedig Aszad újabb áldozata – saját országa mellett – Obama elnök lesz.