Amiért nem kell a szomszédba mennünk

Az Európai Bizottság éves jelentése már hagyományosan rámutat a romák hátrányos megkülönböztetésére; nincs ez másképp a szerdán nyilvánosságra hozott anyaggal sem. Aligha lehet vigasz, hogy nem csak Szlovákiát marasztalja el rendre a bizottság, például Magyarországot is bírálat érte.

Az európai országok lakosságát vizsgálva a legtöbben Szlovákiában nem szeretnének roma szomszédot, viszont a miénk a harmadik legelnézőbb társadalom a bőrfejűekkel szemben, derül ki a holland tilburgi egyetem 32 országban 1999–2000 fordulóján megvalósított, Európai értékek kutatása elnevezésű felmérés eredményeiből. A program célja volt összehasonlítani a polgárok véleményét a különböző európai országokban. A szlovákiai részfelmérést a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete (SÚ SAV) végezte. Az eredmények részben megerősítik, részben gyökeres változást mutatnak a Markant ügynökség által tavaly december–januárban készített közvélemény-kutatás eredményeihez képest, melyből kiderül: alkoholistát, kábítószer-élvezőt és szkinhedet a szlovákiai lakosság kétharmada nem szeretne vejének. Az emberek többsége roma és a büntetett előéletű szomszédtól is ódzkodik. A megkérdezettek 66%-a tiltakozott roma szomszéd ellen, ám összehasonlítva más hasonló jellegű felmérésekkel, bizonyos mértékű javulás volt tapasztalható, azaz kicsit többen viszonyultak pozitívan a romákhoz. Ezzel szemben a nemzetközi felmérés szerint ismét fokozódott nálunk a romaellenesség: a legújabb adatok szerint a lakosok 77,2%-a tiltakozik roma szomszéd ellen, amivel Szlovákia – európai viszonylatban – az első helyet vívta ki magának. A második helyen Magyarország végzett 68,6 százalékkal, Litvánia következik 63,3%-kal. A legkevésbé elutasítóak az izlandiak (9,3%), a dánok (15,3%) és a svédek (19,9%). Csehországban a lakosok közel 40%-a nem szeretne roma szomszédot. A tilburgi egyetem felmérése arra is fényt derített, hogy a jobboldali szélsőségeseket, illetve fasisztákat is inkább elviseljük, mint a romákat. Zuzana Kusá szociológus ezt azzal magyarázza, hogy az emberek nincsenek tisztában az extrémista szó jelentésével. A szkineket Szlovákiában sokan „néma arcoknak” tartják, akiket „csak” az erőszakos bűncselekményekkel hoznak összefüggésbe, és az emberek tapasztalatok híján nem tudatosítják, mit jelent egy fedél alatt élni egy terroristával.

Korábban főleg Csehországgal vetettek össze bennünket, és sokszor kedvezőtlenebb kép alakult ki rólunk. Csehország európai szemmel nézve toleráns, szabadelvű és erkölcsös, ugyanakkor kevésbé vallásos országnak számít. A szlovákoknál (17,4%) a portugálok (12%) és a lengyelek (15,3%) toleránsabbak a bőrfejűekkel szemben. A németek 16,7%-kal utasítják el őket a legmarkánsabban, majd a hollandok és a magyarok következnek 68-68 százalékkal. A Markant adataiból az is kiderül, hogy este az utcán sétálva legtöbben (71%) a szembejövő bőrfejűektől félnek. A megkérdezettek 64%-a a romáktól, 55,8%-uk a részegektől retteg. A feltüntetett csoportok iránt a 20 és 29 év közötti fiatalok tanúsítják a legnagyobb toleranciát. A romák elsősorban a férfiaknak, illetve a Kassai, az Eperjesi és a Nyitrai kerület lakosainak nem szimpatikusak. (sza, s)