Közeleg a munkavállalók második felmondási hulláma

A pandémia után a munkaerőpiacot megrázta az úgynevezett „nagy felmondási hullám,” amikor az emberek tömegesen mondtak fel, hogy magasabb fizetést érjenek el. Egyes szakértők szerint a helyzet hamarosan megismétlődhet. Az új felmondási hullámot a munkahelyi dinamika és a munkavállalói elvárások változása okozhatja.

Egy nemrégiben készült globális tanulmány, amelyet a LinkedIn és a Microsoft készített, azt mutatta, hogy az emberek 46%-a fontolgatja, hogy a következő évben felmond, ami 6%-os növekedést jelent a 2021-es adatokhoz képest. A PwC felmérése szerint is a válaszadók 28%-a tervezi a munkahelyváltást, míg az első felmondási hullám idején ez az arány csupán 19% volt. A legújabb felmérés szerint a válaszadók közel fele panaszkodott a megnövekedett munkaterhelésre, míg 62% elégedetlen volt a munkahelyi változások gyors tempójával.

Ketyegő időzített bomba

A Trend magazin értesülései szerint a második felmondási hullám elsősorban a millenniumi generációt és a Z generációt érinti majd. Ez a két csoport már régóta olyan munkahelyeket keres, amelyek összhangban vannak az értékeikkel, és lehetővé teszik a munka és magánélet egyensúlyát. A millenniumi generáció gondolkodásmódját különösen befolyásolta a pénzügyi válság, az ingatlanárak drasztikus emelkedése és a pandémia, ami miatt folyamatosan olyan munkakörnyezetet keresnek, amely megfelel változó igényeiknek. A fiatal munkavállalók 76%-a saját vállalkozásra vágyik, ami hangsúlyozza az autonómia iránti igényüket.

Míg az első nagy felmondási hullám főként amerikai jelenség volt, folytatása Európában találhat epicentrumra – írja a Fortune magazin. A magas megélhetési költségek, növekvő kamatlábak és a bérekkel, valamint munkáltatói juttatásokkal kapcsolatos elégedetlenség sok európai munkavállalót arra késztet, hogy a felmondáson gondolkodjon.

Szakértők szerint a második felmondási hullámot több tényező is befolyásolhatja. A cégeknek több tőkéhez kellene jutniuk, hogy növelhessék a toborzási tevékenységet, valamint a munkaerő-kínálat szűkülésére is szükség lenne, ami növelné a versenyt.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a munkáltatók ketyegő időzített bombán ülnek. Az alacsony munkavállalói elköteleződés az elégedetlenségük jele, de a lassú gazdaság miatt egyelőre kivárnak a felmondással. Ha a helyzet javul, a vállalatokat újabb tömeges exodus fenyegetheti. Más szakértők azonban azt állítják, hogy az első nagy felmondási hullám olyan egyedi jelenség volt, amely valószínűleg nem fog megismétlődni – tudtuk meg a Trend magazinból.

A cégek kezében a jövő

Akár bekövetkezik a második nagy felmondási hullám, akár nem, egy dolog biztos: a munkavállalók elköteleződése kulcsfontosságú. Ha ezt javítani akarják, a cégeknek foglalkozniuk kell az elégedetlenség fő okaival, beleértve a túlterheltséget, az elégtelen béreket és a karrierlehetőségek hiányát. Emellett pozitív vállalati kultúrát kell építeniük. Nem utolsósorban figyelniük kell arra, hogy a vezetők jelentősen befolyásolhatják a munkavállalók elköteleződését. A felmérések szerint a nem megfelelő vezetők negatívan hathatnak az alkalmazottak megtartására.

A készségek fejlesztésébe és az új technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia bevezetésébe történő beruházások szintén döntőek lehetnek. A PwC tanulmánya rámutatott, hogy bár a munkavállalók szkeptikusak az AI gyors bevezetésével kapcsolatban, sokan úgy vélik, hogy növelheti a termelékenységet és a bérek emelkedéséhez vezethet.

Azok a cégek, amelyek odafigyelnek a munkahelyi jólétre, az alkalmazottak képzésére és a rugalmasságra, nemcsak túlélhetik a fenyegető vihart, hanem profitálhatnak is belőle. A kérdés az, hogy a munkavállalók szembenéznek-e a kihívásokkal, vagy ismét a távozás mellett döntenek.

(trend)