Álmaiban Amerika

Szépen kristályosodik a republikánus és demokrata küzdelem az amerikai elnökjelöltség felé. Amerikában újra előkerültek a kristálygömbök és most már a jelöltek személyére is mernek tippelni, Európa szakírói pedig folytatják a találgatást, milyen változást várhatnak az amerikai külpolitkától. Főleg, ha a külpolitikában nagy ismeretlen Barack Obama képes tovább szőni saját amerikai álmát.

Amerika tovább álmodja álmát. A népszerű videomegosztó szerveren, a You Tube-on, a „Yes we can” (Igen, mi képesek vagyunk rá), az Obama kampányra költött rapszám, letöltése meghaladta az ötmilliós számot, a szuperkedd utáni hétvégén pedig a demokrata szavazók kimutatták a foguk fehérjét, négy államot nyeretve meg Obamával. Csattanós válasz volt ez a Demokrata Párt korifeusainak, illetve azon szakértőknek, akik szépen megették a demokrata líderek aggódását, hogy a kiélezett és kiegyensúlyozott küzdelem tulajdonképpen a demokrata jelöltnek árt. Hiszen a republikánus oldalon Mitt Romney visszalépése után Mike Huckabee két újabb győzelme inkább az alelnökjelöltséghez vezető utat alapozta meg számára, mintsem komoly veszélyt jelentsen a hatalmas fölénnyel vezető John McCainre. A demokrata aggódás szerint, míg McCain pénzt és stratégiát kímélve készülhet a nagy, összamerikai menetre, míg a demokrata riválisok fokozatosan véreznek el az egymás elleni küzdelemben.

Okosan és szépen hangzik. Csaknem elhittem, de aztán megláttam Terry McAuliffe-ot, a Demokrata Párt Clinton-éra alatti főnökét, ma pedig, mit ad isten, Hillary kampányának főemberét a CNN-en érvelni a lehetséges megállapodásról. Természetesen csak egyfajta megállapodásról lehet szó: a Hillary–Obama (ebben a sorrendben!) tandemről. Miután a szuperkedden Obama ledolgozta hátrányát, a hétvége után pedig egyértelműen vezet, így egy ilyen megállapodás számára, de végső soron a demokraták számára is, végzetes visszalépés lehet.

Hillary jelöltsége ugyanis teljes mértékben mobilizálná a republikánusok táborát, amelynek konzervatív része csak ímmel-ámmal támogatja a szókimondó, saját véleményét követő és a párt liberális szárnyához tartozó McCaint. Obamával szemben azonban már más a kép, hiszen az illinois-i szenátor nem jelent mobilizációs tényezőt a republikánus táborban, komoly ellenfél McCain számára a függetlenek körében, ráadásul a két politikus közötti korkülönbség is komoly ráncokat vés a McCain-team homlokára. Amerika álmában már a McCain–Obama szuperdöntőre készül. El a kezekkel ettől az álomtól!