Aki jövőre legyőzheti Marine Le Pent

Francois Fillon, a szürke eminenciás, aki a francia jobboldal államfőjelöltje lett.

Franciaországban a baloldal meggyengült a kormányzásban, így a konzervatív Francois Fillonra vár a feladat, hogy jövőre legyőzze a Nemzeti Front jelöltjét, Marine Le Pent. A felmérések szerint erre jó esélye van.

Fillon radikális gazdasági programjával és konzervatív társadalom-felfogásával lett a francia jobboldal előválasztásán államfőjelölt.

A médiaszerepléstől korábban ódzkodó, szigorú és visszafogott 62 éves konzervatív politikus a jobboldali előválasztás két fordulója között csak egyetlen dolgot sajnált: hogy nem korábban vágott neki az államfőjelöltségnek.

Fillon Nicolas Sarkozy államfősége idején 2007 és 2012 között a média által kedvelt elnök árnyékában vezette a kormányt. Most saját táborában is óriási meglepetést okozott azzal, hogy az első fordulót jelentős előnnyel nyerte, s nemcsak a favoritnak számító Alain Juppét utasította maga mögé, hanem végül ő okozta a harmadik helyre szorult Nicolas Sarkozy politikai visszavonulását is.

Autóversenyző

Fillon 1954. március 4-én született a 24 órás autóversenyéről ismert Le Mans-ban, ahol a futamoknak a mai napig egyik szenvedélyes résztvevője.

Újságíró volt, a francia hírügynökségnél dolgozott, majd jogi tanulmányokat végzett, s 1976-ban szülővárosa képviselőjének asszisz-tense lett.

A képviselő halálakor Fillonra maradt a választókerület, így 27 évesen a francia nemzetgyűlés legfiatalabb tagja lett.

Többször újraválasztották, miközben pártjában is egyre feljebb lépett, 1993 és 2005 között valamennyi jobboldali kormányban miniszterként dolgozott az oktatási vagy a szociális tárca élén.

Tiszta és nyugodt

A korrupciós botrányoktól mentes, tisztességes és felidegesíthetetlen politikus hírében álló Fillon negyven éve a francia közélet ismert arca, mindig is az őszinte be-széd híve volt. Nicolas Sarkozy elnökké választását követően már 2007-ben azt hangoztatta, hogy a francia állam csődbe jutott, most pedig a brit modell alapján a túlságosan költekező állam visszaszorítását tartja legfőbb feladatának mintegy félmillió munkahely megszüntetésével a közszférában. Azt ígéri, hogy megválasztása esetén öt év alatt felére csökkenti a munkanélküliséget egy új munkajogi reformmal és a nyugdíjrendszer átalakításával, s a liberális sokkterápiának köszönhetően tíz év alatt Franciaország ismét Európa legerősebb hatalmává válhat. A várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton kívánja bevezetni a megszorító intézkedéseket.

Katolikus

Gyakorló katolikus, öt gyerek apja. Konzervatív szemlélete ellenére a kampányban visszautasította, hogy „középkori reakciósként” állítsák be. Jóllehet személyes meggyőződése alapján nem támogatja az abortuszt, nem tervezi Franciaországban a nők alapjogának számító terhességmegszakítás korlátozását. Az azonos neműek házasodását engedélyező törvényt sem vonná vissza, de a homoszexuális párok számára az örökbefogadást szigorítaná.

Az első forduló után Nicolas Sarkozy támogatásáról biztosította Fillont. Bár nagyon különböző stílusuk és vérmérsékletük miatt soha nem kedvelték egymást, politikai meggyőződésük azonos, mindketten az erőskezű kormányzás hívei. Visszautasítják a multikulturalizmust és a dzsihádisták soraiban harcolt franciák állampolgárságának megvonását javasolják, függetlenül attól, hogy van-e másik állampolgárságuk (a nemzetközi jog szerint egy állam nem teheti hontalanná az állampolgárait). Fillon szerint mielőbb párbeszédet kell kezdeményezni Moszkvával a szíriai megoldásról, ugyanakkor Franciaország egyik fő szövetségesének továbbra is az Egyesült Államokat tartja. Az Európai Uniót illetően az euróövezet kormányzásának létrehozását tekinti a legfontosabbnak.