Több részletkérdésen lehet sopánkodni, azonban a lényeg mégis csak az, hogy Szlovákiában a demokratikus értékrendet valló pártok mozgástere nagyobb a mostani választások után, mint négy évvel ezelőtt.
A reménykedés órái
Több részletkérdésen lehet sopánkodni, azonban a lényeg mégis csak az, hogy Szlovákiában a demokratikus értékrendet valló pártok mozgástere nagyobb a mostani választások után, mint négy évvel ezelőtt. A reformpárti politikai erők bizalmat kaptak a szlovákiai választópolgárok többségétől, ezért most kompromisszumkészségre lesz szükségük a választási programjaikban szereplő prioritásaik összehangolására. Egyszersmind kellő politikai akaratra és kurázsira, hogy amit ígértek – elsősorban a felemás közigazgatási lépések korrigálását, a halálosan beteg egészségügy kigyógyítását, továbbá a nyugdíjreform beindítását, az adó- és más sarkalatos törvények lényeges módosítását említjük –, azt lehetőleg a választási ciklus első két esztendejében valóra is váltsák. Az úgynevezett parlamenti matematika ellenére sem lesz egyszerű a kormányalakítás. A három, egymás ténykedését jól ismerő és programjaik alapján is jórészt közel álló potenciális partnerek – az SDKÚ, az MKP és a KDH – számára bizonytalan tényező az ANO, amelynek eddigi fogadkozásait, valódi értékrendjét igazoló lépéseit csak mostantól ismerhetjük meg. Jóval nagyobb lesz a törvényhozásban az MKP politika súlya a négy évvel ezelőtti helyzethez képest. Az is fontos szempont, hogy ezúttal – mértékadó felmérések szerint – a magyar nemzetiségű választópolgárok több mint nyolcvanhárom százaléka és a korábbinál nagyobb számú nem magyar szavazott a Magyar Koalíció Pártjára. Ez a tény főleg a megelőlegezett bizalom jele, részben azonban annak is a következménye, hogy a szlovák pártok a közhelyes mondatokon kívül semmi konkrétumot, semmi biztatót nem kínáltak a hazánk lakosságának egyötödét kitevő nemzeti kisebbségek számára. Fontos döntések előtt áll az MKP vezetése, hiszen az ország integrációs érdekeit, a dél-szlovákiai régiók szociális és egyéb gondjait, nem utolsó sorban pedig a szlovákiai magyarság szellemi, anyagi boldogulásának sorskérdéseit egyaránt érvényesíteni kell a kormányalakítási tárgyalások során. Mindenáron és minden áron nyilván nem szabad belépni az új kabinetbe. Véleményem szerint ilyen feltétel lehet a számunkra különösen számottevő tárcák megszerzésén kívül a közigazgatási határok bizonyos korrigálása, a magyar pedagógiai kar létrejöttének erőteljes szorgalmazása, esetleg a komáromi egyetem megalapításának a szavatolása, konkrét határidőkhöz kötve. Ezután is sokféle gáncsoskodás veszélye leselkedik Szlovákiára, ám tegnaptól tovább erősödött az a reményünk, hogy nem a politikai Balkán fele hátrálunk, hanem a tényleges demokrácia irányába araszolunk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.