A „nép embere”

<p>A török elnökválasztást megnyerő Recep Tayyip Erdogan kormányfő 11 év alatt abszolút hatalmat épített ki, de az ország népét nagyon megosztó vezetővé vált.</p>

MTI–HÁTTÉR

A legnépszerűbb és legkarizmatikusabb politikus a köztársaság-alapító Mustafa Kemal Atatürk (1881–1938) óta, amit köszönhet az egy évtizede tartó erős gazdasági növekedésnek és annak, hogy a lakosság többsége egy ideje vallásosabbá vált. Bírálói azonban azt mondják, iszlamista gyökerei és tekintélyelvűsége miatt az ország távol kerül az atatürki világi eszméktől, és Erdogannak egyre nő gyűlölői száma.

Egyes bírálói azt állítják: titkos álma tovább erősíteni a török társadalom vallásos jellegét. Ennek egyik jele, hogy Erdogan felesége muzulmán fejkendőt visel még hivatalos megjelenésein is, noha ezt a ruhadarabot törvény tiltja ki az állami hivatalokból és oktatási intézményekből. A bírálók ezenkívül rámutatnak Erdogan azon elbukott kísérletére, hogy büntethetővé tegyék a házasságtörést, és alakítsanak ki alkoholmentes övezeteket.

A kormányfőnek sikerült háttérbe szorítania a világi berendezkedés védelmezőjeként kiemelkedő szerepet játszó hadsereget az Ergenekon néven elhíresült persorozattal. Az alkotmány 2010-es módosítása nyomán katonatisztek százai kerültek a polgári igazságszolgáltatás elé alkotmányellenes tevékenység miatt, de az utóbbi hónapokban többen közülük szabadlábra kerültek.

Erdogant a tavaly júniusi zavargások idején az utca embere rendszeresen diktátornak nevezte, a télen kipattant korrupciós botrány óta pedig rablónak titulálják. A 2013-as országos kormányellenes demonstrációk ellen a rendőrség keményen fellépett. A hatósági erőszak nemzetközi felháborodást váltott ki, miközben Erdogan „hősöknek” nevezte rendőreit.

Tavaly decemberben korrupció miatt több tucat embert vettek őrizetbe Erdogan közvetlen környezetében, a megvesztegetési botrány négy miniszter állásába került. Az ügyre válaszul a kormány több száz személycserét hajtott végre az igazságszolgáltatásban és a rendőrség soraiban, ahol Erdogan szerint egy hatalmának megdöntésére készülő árnyékkormány kiépítése kezdődött. Az alkotmánybíróság azonban meghiúsította Erdogan tervét, hogy szigorítsa az igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzését.

Az idei márciusi helyhatósági választások előtt internetes közösségi oldalakon kompromittáló hangfelvételeket tettek közzé, amelyek Erdogant és több bizalmasát is korrupció gyanújába keverték. A kormány válaszul blokkolta a Twitter szolgáltatóhoz és a YouTube videomegosztó oldalhoz való hozzáférést. Az alkotmánybíróság később feloldotta a honlapok tilalmát, alkotmányellenesnek minősítve azt. Az internethasználat korlátozása tiltakozási hullámot váltott ki odahaza és külföldön is.

Májusban a nyugat-törökországi Somában bekövetkezett az ország történetének legsúlyosabb bányaszerencsétlensége, több mint 300 emberéletet követelt. A tragédiáért a kormány nem vállalta a felelősséget. Nagy felháborodást keltett, hogy Erdogan egyik tanácsadója megrugdosott egy bányászt, aki a munkakörülmények javításáért tüntetett a katasztrófa után.

Erdogan a bírálatoktól nem jön zavarba, kedvenc stratégiáját veti be, „a nép emberének” állítja be magát, aki az elit „összeesküvésének” áldozata.

Erdogan 2011-ben, amikor harmadszor is megválasztották kormányfőnek, elhatározta, legalább 2023-ig (akkor lesz 69 éves) hatalmon marad, elnökivé alakítja át a politikai rendszert, és az ország az ő vezetése alatt ünnepelheti meg a köztársaság századik évfordulóját.

„Amióta hatalomra került, fokozatosan átalakult demokratikus vezetőből tekintélyelvűvé, egyszemélyű döntnökké” – állapította meg róla Ilter Turan, az isztambuli Bilgi Egyetem egyik tanára. „Ebben a polarizálódott légkörben az Erdogan körüli személyi kultusz veszélyezteti a demokráciát és a szociális békét” – írta Kadri Gürsel publicista. „Erdogan a végletekig élni fog alkotmányos hatalmával, ez pedig súlyos hatalmi válsághoz és instabilitáshoz vezet” – jelentette ki egy másik egyetemi tanár, Ahmet Insel.

Erdogannak a Nyugat szemében soha nem volt olyan rossz a megítélése, mint most, odahaza azonban magabiztos fellépésével azt közvetíti hívei felé, hogy büszkék lehetnek Törökországra. „Törökországot fontos országgá tette és visszaadta a törököknek az önmagukba vetett hitet” – vélekedett egy, a dpa által megkérdezett 43 éves isztambuli férfi.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?