<p>II. Erzsébet brit királynő tegnap megnyitotta a választások után felálló új parlament ülését, kezdődhet a munka a kampányban ígért számos érzékeny törvénykezési témában. David Cameron dörzsölheti a kezét.</p>
A nagy londoni kísérlet
A koalíciós évek után a konzervatív párt szűk, de önálló többséggel rendelkezik a brit alsóházban. Sok belpolitikai ügyet fog napirendre venni, ezek közül Közép-Európa számára továbbra is a brit uniós népszavazás az egyik legérdekesebb. A brit rendszerben a népszavazásról törvényt kell elfogadni, rögzítik a kérdés pontos szövegét, a referendum időpontját és azoknak a körét, akik részt vehetnek rajta. Máris mindhárom témában fellángolt a vita. A kérdés szövegezése nem dőlt még el. Ahogy azt a legutóbbi, bevándorlókkal kapcsolatos magyar nemzeti konzultáció is mutatja, egy-egy megfogalmazás is lehet erősen politikai célzatú, a kommunikáció eszköze, így minden szó, minden formaság számíthat. Cameron feltehetőleg olyanra akarja gyúrni a kérdést, amelyhez majd jól illeszkedhetnek a későbbi kampányszlogenek. A referendum időzítése sem veszélytelen kérdés. Az ígéret szerint 2017-ig bonyolítják le. Két dolog feszíti a konzervatívokat: minél előbb rendezik meg, annál inkább szól majd a szavazás magáról az ügyről, és ha sokáig halogatják, a népszavazás átcsaphat a kormány teljesítményének értékelésébe. Legalábbis a szakértők ettől tartanak. Másrészt Cameron csak akkor kezdheti meg nyugodt szívvel a kampányt, ha „újratárgyalta” a brit uniós tagságot Brüszszellel. Ez pedig nagyon időigényes folyamat. Bár hétfőn munkavacsorán fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, érdemi dolgok még nem hangzottak el. Az újratárgyalás eleve olyan precedens, amelyet más uniós tagállamok nem támogatnak ebben a formában, másrészt szentesítéséhez akár mind a másik 27 tagállam hozzájárulására szükség lehet – mindez évekbe telhet. Komoly vita van arról is, hogy kik szavazhatnak. Míg ez a közép-európai országokban ritkábban vetődik fel éles kérdésként, az Egyesült Királyságnak nagyon sok opciója van. Elvileg az önkormányzati választásokon minden uniós tagállamban az ott élő uniós polgárok is szavazhatnak, míg a parlamenti választásokon csak az állampolgárok. Most épp ott tartanak, hogy az uniós munkavállalók nem szavazhatnának, míg a Brit Nemzetközösség tagjai igen, s ez elég távoli földrészek lakóinak adna döntési lehetőséget… E nagy londoni kísérlet arra, hogy Brüsszellel új hangot találjanak és újra legitimizálják az uniós tagságot a saját állampolgáraik szemében, nagyon sok tagállam számára lehet példa. Ha jól sikerül. Ha félrecsúszik, amit korántsem lehet kizárni, akkor az egész uniót veszélyeztetheti a brit miniszterelnök hazardírozása.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.