A hőmérséklet szabályozza a gyermek nemét

A születendő gyermek nemét valószínűleg könnyen lehet befolyásolni az ondósejteket megfelelő hőmérsékleten tartva, derült ki egy brit tanulmányból. Bár a tanulmány erre nem tért ki, könnyen előfordulhat, hogy a jégkocka és a felmelegített só a születésszabályozás fontos kellékévé válhat a jövőben.

John McLachlan és Helen Storey szerint a herék valószínűleg azért vannak a férfi testén kívül, mert a hőmérséklet befolyásolja a gyermek nemét. A hőmérsékletre érzékeny genetikai kapcsoló - amely miatt a melegen tartott ondósejtből fiúgyermek születik - feltehetően egy evolúciós örökség, vélik a kutatók. A tudósok a Nature-nek elmondták: tény, hogy a forró éghajlaton sokkal több férfi születik.

A hüllőknél is a hőmérséklet számít

Nagyon sok hüllőnél befolyásolja a hőmérséklet az utód nemét. Az aligátoroknál például a 30 Celsius fok alatt kifejlődő egyedek nőstények lesznek, míg a melegebben tartott tojásokból hím utódok bújnak elő. Ez a rendszer az emlősöknél nem működhet, hiszen az embriók folyamatosan ugyanazon a hőmérsékleten, az anya testhőmérsékletén vannak tartva.

McLachlan állítása szerint a hím jelleg kialakulásáért felelős, úgynevezett SRY gén valószínűleg egy hőmérséklet által szabályozott mechanizmushoz kötődik. A Peninsula Medical School kutatója elmondta: néhány hímnemű állat működő SRY nélkül jön világra, amely arra utal, hogy valami más - talán a hőmérséklet - előidézheti a hím nemi jelleg kifejlődését. A tudósok szerint a magas hőmérséklet olyan gének aktiválásával segíti elő a hím jelleg kifejlődését, amelyek később felgyorsítják az embrió fejlődését. A hímek ugyanis köztudottan gyorsabban fejlődnek, mint a nőstények. Hőszabályozással a férfi többség ellen

Az általános vélekedés szerint a herék azért vannak a testen kívül, mert az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti az ondósejtek fejlődését. McLachlan ezzel szemben úgy véli: "sokkal egyszerűbbnek tűnik a magasabb hőmérséklethez való alkalmazkodás kifejlesztése (az evolúció során), mint külső herékkel rendelkezni". A ivarmirigyek ugyanis így fájdalmasan sérülékenyek lettek, és heresérv is könnyen kialakulhat.

A herék elhelyezése inkább azt akadályozhatja meg, hogy az ondósejtekből mindenképpen hím egyedek fejlődjenek ki. A sejtek alacsony hőtűrő képessége szintén a biztonsági rendszer része lehet: nagy melegben a spermiumok könnyen elpusztulnak, így már nem juthat szerephez a nemi kapcsoló.

Stuart West az Edinburghi Egyetem evolúciós biológus kutatója úgy véli, hogy mindenképpen érdemes tovább vizsgálódni a kutatók felvetése alapján, mert így kiderülhet, hogy a hőmérsékletre érzékeny nemi kapcsoló valóban megtalálható-e az emberben. Szerinte az ondósejteket különböző hőfokon tartva talán megtalálhatják azt a keskeny hőmérsékleti tartományt, amelyben még nem pusztulnak el a sejtek, de a nemi kapcsoló még működőképes.