A csehek nem vágynak az Európai Unióba?

A STEM felmérése alapján a csehek 42%-a kétkedik Csehország EU-s csatalkozásának szükségességében. Az ügynökség kimutatásai szerint a szám tíz százalékkal több, mint a 2000-ben mért számadatok. A kimutatás alapján tehát a cseheknek szinte a fele nem bízik abban, hogy az EU-s tagság elegendő előnyökkel, s nem csupán hátrányokkal jár.

A csehek leginkább szociális helyzetük romlásától félnek. A szociális biztonság elvesztésétől való félelem az utóbbi évben megerősödött Csehországban. A STEM az EU-s felvilágosításokat marasztalja el a felmérések végeredményének alakulása miatt. Akik az uniós csatlakozást támogatják, azok a munkaerő szabad áramlásának és a fejlett Európába való integrálódás lehetőségét tartják szem előtt. A kérdezettek hét százaléka az önállóság elvesztésétől tart, tíz százalék pedig közömbös a kérdés iránt. A tagjelöltek csatlakozási tárgyalásainak az év végén kellene véget érnie. A következő évben kellene aláírniuk a ratifikációs iratokat. Ha a lakosság is úgy akarja, a jelöltek 2004-ben lehetnek EU-tagállamok. Egyetért azzal, hogy Csehország belépjen az Európai Unióba? – így hangzik a kérdés, amelyre a cseh polgároknak 2003 tavaszán kell válaszolniuk. Pavel Rychetský miniszterelnök-helyettes figyelmeztetett arra, hogy a szavazásnak 2003 júniusa előtt kell sorra kerülnie, tehát azelőtt, hogy a tagállamok parlamentjei elkezdik a tárgyalásokat. A kormánykoalíció pártjai, tehát a szociáldemokraták, a népiek és a liberálisok egyértelműen a csatlakozás hívei. Az ellenzéki ODS megegyezett a pártokkal abban, hogyan hangozzon a kérdés, de ez még nem jelenti azt, hogy felhívja a választóit arra, hogy az EU-csatlakozásra voksoljanak. Programjában támogatja az EU-ba való belépést, mégis hangosan figyelmeztet a csatlakozás lehetséges rizikóira. Václav Klaus, az ODS elnöke kijelentette, nem ajánlja, hogy a választók az EU-ra szavazzanak, míg az ország nem kap biztosítékot a Beneš-dekrétumok érvényességére.

A kommunisták megvárják, hogy véget érjen a belépés feltételeinek megtárgyalása. Ha a mezőgazdászok anyagi támogatottsága nem változik, akkor a belépés ellen szavaznak, hangoztatja a KSČM.

Ha a csehek többsége úgy dönt, hogy nem akar EU-s tagságot, akkor ez legalább két év halasztást jelent az ország számára. Az új referendum ugyanis csak az első próbálkozást követő huszonnégy hónap elteltével jöhet szóba.

A referendum eredménye a szavazók számától függetlenül érvényes lesz. Természetesen alapos felvilágosításnak kell megelőznie a szavazást, amely a belépés pozitívumait és negatívumait közérthetően foglalja magába.

Az európai államok viszonya az EU-hoz változó: Dánia 1992-ben elutasította az EU-tagságot, később azonban beleegyezett, de a közös pénzegységet, az eurót továbbra sem fogadta el. 1994-ben a norvégok ellenezték a csatlakozást, tavaly a svájciak nyolcvan százaléka szavazott az EU-ba való belépés ellen. Ausztriát és Finnországot pedig a népszavazás juttatta be az EU-ba. Tavaszig pedig csak tippelhetünk, melyik táborba kerül Csehország.