A pedagógushiány ára: egyre több tantárgyat tanítanak szakképzettség nélkül az iskolákban

A tanfelügyelet az egyes tantárgyak oktatásának szakszerűségét is rendszeresen vizsgálja, konkrétabban, hogy a tanárok mennyire tanítják szakszerűen az adott tárgyat. Megállapításaik értelmében átlagosan 85,3 %-ban biztosított a szakértelem. Ez a tanárhiányra való tekintettel nem is lenne olyan rossz arány, de akadnak kritikus területek.

Ezt úgy kell érteni, hogy a tanfelügyelet szerint „nulla hozzáértésről” beszélhetünk egyes iskolákban az alábbi órákon:

• az informatikát az alsó tagozatok 45,8 százalékában, a felsőtagozatok 41 százalékában
• a technikát a felső tagozatok 54,1 százalékában
• a polgári nevelést a felső tagozatok 49,2 százalékában
• a fizikát a felső tagozatok 43,3 százalékában
• a kémiát, a földrajzot, az idegennyelvet a felső tagozatok több mint 20 százalékában

tanítják teljesen szakszerűtlenül. A magyarázat egyszerű: 

az ellenőrzött intézmények nem rendelkeztek elegendő számú, a szükséges képesítéssel rendelkező pedagógussal. A fent említett tantárgyakat jobb híján más tanárok tanítják.

A megoldás már nem annyira, mert hát a szakképzetlenül vagy részben szakképzetlenül oktatott tantárgyak megnövekedett száma befolyásolja az oktatási folyamat minőségét a jelentés alapján.

„Ezek riasztó eredmények, tekintve, hogy az informatika része a kiberbiztonság oktatása. Olyan korban élünk, amikor a tanulók és a fiatalok a közösségi hálók és az internetes tér alapján alakítják ki véleményüket és világképüket. 

Az iskolának olyan helynek kellene lennie, ahol azt is megtanulják, hogyan védekezzenek a csalások és a manipuláció ellen, és egyúttal elsajátítják azokat a készségeket, amelyekkel megvédhetik magánéletüket a virtuális világban. 

Ehelyett az informatika órán egy olyan tanár várja őket, aki csak kitölti a munkaidejét, és nem ismeri a számítógépes biztonság tanításának didaktikáját” – mondta Alžbeta Štofková Dianovská főfelügyelő.

Tomolya Róbert a Füleki Gimnázium informatikatanára már korábban rávilágított, hogy valóban kevés az informatikatanár, hiszen egy tanári és egy informatikus fizetése között a bérszakadék óriási. Így pedig szinte lehetetlen motiválni a diákokat, hogy a pedagógusi pályát válasszák, állította a 2020-as év tíz legjobb szlovákiai tanára közé válogatott szakember.

Milyen informatikát tanítani szakképesítés nélkül?

Fodor Péter, aki magyar nyelv és irodalom, valamint biológia tantárgyból szerzett tanári diplomát, négy éve tanít informatikát is, jelenleg a Stampay János Alapiskolában Köbölkúton. Mint elmondta, az egyetlen szempont, ami alapján ráosztották ezt a feladatot, az volt, hogy fiatal és így „biztos ért hozzá”.

A valóság viszont az, hogy nem. Soha nem voltam ilyen beállítottságú. Én azt tudom átadni a gyerekeknek, amit én annak idején a szakképesített informatikatanáraimtól megtanultam az alap- és középiskolában, valamint, amit egyedül sajátítottam el

– nyilatkozta lapunknak, hozzátéve, hogy a heti egy tanóra is problémát jelent az informatika oktatásában felső tagozaton.

„Ha teszem azt, szövegszerkesztési készségeket fejlesztünk az egyik órán, jövő hétre a tanulók legalább fele elfelejti, miről volt szó.”

Az iskola vezetősége jelezte számára, hogy a lehetőség adott ún. szakbővítésre.

Én hallani sem akartam erről. Nem informatikatanár szerettem volna lenni, hanem magyart és biológiát akartam és akarok tanítani

– jelentette ki, megjegyezte: testnevelést is tanít.

A teljes munkaidőt lefedő, kötelező heti óraszáma valószínűleg nem is jönne össze ezek nélkül, mert míg informatikát nincs, aki tanítson, irodalomtanárból túltelített a piac. Még úgy is igaz az előbbi megállapítás, hogy ő az egyetlen biológus a köbölkúti iskolában. Mindezek ellenére Fodor Péter igyekszik felhívni a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire egyaránt.

Milyen egyéb problémákat állapított meg az ellenőrzés?

Általánosan elmondható, hogy

• kevés a lehetőség a magasabb szintű szövegértési és kritikus gondolkodást fejlesztő feladatokra,
• a tanítási módszerek jellemzően hagyományosak és kevéssé ösztönzik az aktív tanulást,
• a diákok többsége nem kap elegendő lehetőséget saját véleményének megfogalmazására és érvelésre,
• a frontális oktatás dominanciája miatt a csoportmunka és az együttműködés fejlesztése háttérbe szorul.
   

Érdemes azt is kiemelni, hogy az iskolai biztonság kérdése is problémás:

• A diákok 15,8%-a nem érzi magát biztonságban az iskolában.
• 28,7% tanúja volt zaklatásnak, és 22% saját maga is áldozat volt.
• A zaklatás elleni mechanizmusok sok esetben pedig nem hatékonyak.