Megbízhatóbb, gyorsabb és kényelmesebb

A világon ma megközelítőleg 70 városban található földfelszín alatt futó árammeghajtású vasút, emellett legalább ennyi helyen kezdték már el vagy vették tervbe építését. Ahogy nő a népesebb városok száma, úgy terjednek a közlekedésüket megkönnyítő metrók is.

Amellett, hogy óránként akár 60 ezer ember elszállítására is képes, megbízhatóbb, gyorsabb, kényelmesebb, mint bármelyik más megoldás. Most lássunk néhányat a legérdekesebb metrók közül!

Amikor a 19. század közepén a londoni belvárosban már nem lehetett közlekedni a zsúfoltságtól, egy Charles Pearson nevű ügyvéd azt javasolta, épüljön személyszállító földalatti vasút. 1863-ban 6,5 kilométeren megindult a forgalom Paddington és Farringdon állomás között. 1884-re elkészült a Circle Line, azaz a Cityt körbe futó belső gyűrű. A londoni példa nyomán 1868-ban New Yorkban, 1892-ben Chicagóban épült metró, miközben a londoni hálózat folyamatosan tovább bővült. A 19 század végén egész Európa a technikai fejlődés lehetőségeinek új távlatait látva lázban ég. Ezt tükrözte a híres párizsi világkiállítás – erre nyílt meg 1900-ban az első párizsi metróvonal. Budapesten 1896. április 1-jére készült el a 3695 m hosszú földalatti, és a közönség május 3-án birtokába is vehette. A kontinensen elsőként épült meg „az elektromos Budapest föld alatti csodája” – írta a Budapesti Hírlap. A vonalat Ferenc József császár személyesen nyitotta meg, és kegyesen hozzájárult, hogy az a nevét viselje. A 20-as évek elejére már 14 városban volt metró a világon.

A londoni a legrégebbi

A londoni Tube minden szempontból a legrégebbi: itt alkalmazták először a vasutat föld alatt városi közlekedésre, itt indult útjára az első villanymeghajtású szerelvény is, mely később – szintén elsőként a világon – a Temze alá fúrt alagúton át is közlekedhetett. Tizenkét vonal, közel 300 megálló, több ezer metrókocsi látja el a hétmilliós város közlekedését. Az ideérkező turista számára is a leghatékonyabb és legolcsóbb közlekedési mód, hosszabb tartózkodás esetén pedig érdemes igénybe venni a különféle érvényességi idejű bérleteket, melyekre a tizenhét év alatti gyerekek és hatvan év feletti nyugdíjasok engedményt is kapnak.

Prágában a metró szállítja naponta a cseh főváros tömegközlekedésében részt vevők mintegy 35–40 százalékát. A három metróvonalon az 51 állomásból 25-ön állt le a forgalom 2002 nyarán a nagy az árvíz után. Az állomások közül tizenhetet elöntött a víz – a világon eddig még egyetlen metró sem szenvedett akkora kárt, mint két évvel ezelőtt a prágai.

Jegyárak

Prágában tehát három, Bécsben hat, Barcelonában hét, Mexikóvárosban tíz, Párizsban pedig tizenöt metróvonal szolgálja utasai kényelmét. A francia fővárosban több mint 200 kilométer hosszan fut a föld alatti út, melyet akár egy jeggyel is bejárhatunk. Nem így van ez Tokióban, ahol a jegyek ára a megtett útvonal hosszától függ, érvényesíteni pedig kétszer kell őket. Először, amikor belépünk a metróhálózat területére, másodjára, amikor elhagyjuk azt.

Stockholmi kuriózum

A stockholmi metróhálózat is kuriózumnak számít, ugyanis ez a világ leghosszabb művészeti kiállítása. Száz megálló kápráztatja el az utazókat izgalmas, gyönyörű és változatos művészeti alkotásokkal, szobrokkal, mozaikokkal, festményekkel, domborművekkel és szökőkutakkal.

A tapasztalt utazó Európa bármely nagyvárosában megállja helyét, bárhová eljut, bármit megtalál. Kerülhet bárhová: Bécsbe, Stockholmba, Párizsba, Londonba vagy akár Moszkvába, ha a metrójáratokat feltérképezi magának, elveszett ember már nem lehet. Legfeljebb csak Pozsonyban. (nu.hu, mti)