A békeszerződésre adott első reakciók és legkülönfélébb irodalmi, közéleti és politikai reflexiók nemcsak az aláírását követően, hanem már kevéssel előtte megszülettek, ez a folyamat pedig – ha kisebb-nagyobb megszakításokkal – még napjainkban is tart.

1896-ban, a magyar államiság milleniumát ünneplő Magyarország országgyűlése – az I. Ferenc József király által szentesített törvényben – a Teremtő akaratát jelölte meg az ezeréves fejlődés legfőbb tényezőjeként.

A trianoni döntés külfölddé tette Magyarországot a magukat a határain kívül találó magyaroknak; évfordulós sorozatunkban a leszakadt térségek után erre a sajátos külföldre, Magyarország különböző pontjaira kalauzoljuk olvasóinkat, elsőként egészen közelre

Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház - állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.

A Magyarországtól elszakadt vidékek magyar vonatkozású látnivalóit bemutató sorozatunk végére értünk. Akár azt is mondhatnánk, hogy hazautaztunk, hiszen most Szlovákia szépségeit nézzük meg.

Sok-sok család szomorú története kezdődött a határok tologatásával, de mindegyik másképp élte meg. Falunkból, Nagymácsédról 1947-ben 578 személyt deportáltak Csehországba, és 61 családot telepítettek át Magyarországra.

Az első világháború egyik legnagyobb vesztese a Habsburg Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia lett. Az osztrákok és a magyarok is jelentős földterületeteket veszítettek. Ennek ellenére mégis került egy kisebb magyar rész Ausztriához. Igaz, etnikai szempontból ez egy korrekt döntés lett. Ez Burgenland, vagyis a Felsőőrvidék.

A hivatalos kurzus szerint én valószínűleg nem vagyok magyar, mert nekem, akárhogy próbálgatom is, bizony, nem fáj Trianon. Súlyos történelmi mementó, mely arra tanít, hogy mindenkor szükség van a kompromisszumkészségre, hogy az akarnokság, a gőg, az enérdekekhez való foggal-körömmel ragaszkodás tragikus veszteségekhez vezethet.

Észak-Bácskában, ahol születtem, szigorúan őrzött határsáv volt gyermekkoromban: hiába éltek unokatestvéreim néhány kilométernyire a túloldalon, az akkor jugoszláv Szabadkán, velük Magyarországon találkoztunk nyaranta.

Idén kerek 100 éves évfordulója volt a trianoni eseményeknek, de természetesen már korábban is foglalkoztunk a témával – évfordulókkor és egyébként is.

Pozsony | Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól, de az MKP memorandumát ő és több szlovák politikus is elutasította. Az MKP-s memorandumot a magyar térfélen is különbözően látják.

Pozsony | Berényi Józsefet, az MKP ügyvezető elnökségének tagját, Nagyszombat megye alelnökét kérdeztük az MKP által megfogalmazott memorandumról, amely az elmúlt napokban nagy port kavart a szlovák politikusok körében.

Nekünk még száz év elteltével is tragédia, a szomszédos nemzeteknek talán nem is téma. A történelmi Magyarország megszűnését jelentő trianoni békeszerződés emlékezetében győzelem és vereség, tragédia és öröm együtt van jelen. Vajda Barnabást, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének docensét arról kérdeztük, milyen eltéréseket találunk a térség nemzeteinek Trianon-értelmezéseiben, és az oktatásban mennyire érdemes ezekre figyelni.

Családi történeteket kértünk a kedves Olvasóktól, hiszen talán nincs is Szlovákiában olyan magyar család, amelyet ne érintett volna valamilyen módon a 100 évvel ezelőtt Trianonban aláírt határmódosítás, illetve annak következményei. Köszönjük a beküldött százéves fotókat is, amelyek a történetekhez hasonlóan híven tükrözik a kort, az időszakot, mely átírta és meghatározta a következő 100 év eseményeit, beleértve dédszüleink, nagyszüleink, szüleink és a mi sorsunkat is.

Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Könyvet írt egyebek mellett Bethlen Istvánról, A trianoni békeszerződésről, Erdély elvesztéséről, a Horthy-korszakról és 2017-ben jelent meg Magyarország története című könyve. A trianoni centenárium kapcsán adott interjút lapunknak.