Egy percig nem figyelünk oda, és Boris Kollár házelnök exsmeres és exkotlebás képviselők körében Trianont dicsőítő táblát avat suttyomban Komjáton. Mire jó ez?

Pozsony | „Trianon – 100+1 év” címmel lepleztek le egy emlékművet Komjáton (Komjatice), a községhivatal előtti parkban. A pénteki eseményen Boris Kollár, házelnök is részt vett.

Előítéletekkel és ellenségképekkel, félreértésekkel és fenntartásokkal terhelt közös múltunkról ma is nehéz minden párbeszéd. Egymás irodalmának, történelmének ismerete nélkül pedig nem lehet az egymásrautaltságot megélhető sors- és feladatközösséggé alakítani.

Neked is fáj Trianon? Ismered a tényeket is? Tudod, kik voltak a főszereplők, hol írták alá a szerződést, és mit okoztak vele? Teszteld le tudásod!

A Fórum Kisebbségkutató Intézet megnyitotta az eredetileg 2020-ra tervezett Trianon 1918–1920. Az államfordulat eseményei a mai Dél-Szlovákia térségében című kiállítását a somorjai Városi Művelődési Házban.

Mindenki ismeri, mégis ezer meg ezer titkot, felfedeznivalót rejt, ami nem is csoda, hiszen egy több mint másfél milliós európai nagyváros

Tóth Erzsébet Fanni pszichológus és kutató. Bécsben él, és a Perbetei Életmesék oldalon szülőfaluja történeteit szövegezi meg. A Sigmund Freud Egyetem hallgatóit kutatásmódszertanra tanítja, amivel kiérdemelte az Ars docendi állami kitüntetést. Ezzel párhuzamosan a Femspace nevű szervezetével a külföldön élő magyar nők szakmai érvényesülését támogatja.

Régebben ennyiből nem lett volna egyértelmű, hogy merre folytatódik trianoni kalandozásunk, manapság azonban már az: Debrecen a cívis város, ide visszük el most kedves olvasóinkat

Az első világháborúból vesztesként kikerülő Magyarország új határait a párizsi békekonferencia, majd a békekonferencia határozatait rögzítő trianoni békeszerződés állapította meg.

Trianoni utazós sorozatunkban most Magyarország egyik legszebb vidékére látogatunk. Nemcsak azért lehet különleges számunkra, mert közel van a szlovák határhoz, hanem a változatosságával és a sokszínűségével is lenyűgöz.

Általánosságban elmondható, hogy a történészek nem bocsátkoznak „mi lett volna, ha...” kérdésekbe. Azonban a trianoni békeszerződés századik évfordulója nagyobb visszhangot generált volna a társadalomban, ha nem pont ebben az évben csöppenünk bele egy eddig sohasem tapasztalt pandémiás időszakba. Igaz, az ilyen centenáriumok inkább emlékezetpolitikai szempontokból fontosak, ilyenkor mégis nagyobb figyelem összpontosul a kutatókra és eredményeikre.

Kihirdette Klaus Iohannis román államfő azt a törvényt, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában – közölte szerdán a román elnöki hivatal.

Trianoni kalandozásunk most Magyarország és a magyarság újabb történelmi, szimbolikus helyszíneire vezet. Errefelé a kulturális sokszínűséget például a katolikus templomként működő dzsámi szimbolizálja.

Az első világháborút lezáró időszakban a szlovákiai magyarság elveszítette értelmiségének jelentős részét, és az utánpótlás kinevelése sem volt könnyű. Ifjúsági egyesületek kezdtek szerveződni, elsősorban az egyetemi városokban, de például Ipolyságon is.

Petőfi Sándor közismert versénél talán nem is kell jobb marketing a végtelen dél-alföldi tájnak, de városait, épített nevezetességeit se hagyjuk ki, azt tehát, amin megakad a rónát pásztázó tekintet