Varga Erik: vissza a korábbi szintre

Varga Erik immár rendőri állását feladva, a rendőrség sportközpontjának profi spor-tolójaként készül a riói olim-piára. Múlt héten társaival együtt rövid bemutatót tartott sportlövészetből az újság-íróknak. Jaslovské Bohunicén a betegsége miatt felborult felkészülésről, mentális edzésről és olimpiai drukkról is beszélgettünk a 39 éves diószegi traplövővel.

Két hónappal vagyunk a nyári olimpia előtt, már vágja a centit?

Igen-igen, az idő gyorsan múlik, elfut egy-kettő. De még pont elég idő van hátra, mert igen sok munka is vár rám. Lesz mit csinálnom, de úgy érzem, menni fog a dolog.

Mi a legfontosabb teendője?

Rosszul kezdődött a 2016-os sportév, mert lebetegedtem, amivel nem számoltam. Az első tavaszi versenyen Nagyszombatban megfáztam. Azt hittem, hogy már meggyógyultam, vettem egy-két tréninget Magyarországon, ahol azonban visszajött a betegség, és nagyon levert a lábamról. Hat kilót lefogytam. Emiatt nem sikerül kijutnom Rióba a Világkupára sem, mert annyira rosszul voltam, hogy nem mertem megkockáztatni ezt a hosszú utat és a teljesen más riói klímát. Az egészségem fontosabb, először ki akartam mászni a betegségből.

A kiesés mekkora lemaradást jelent az olimpiai felkészülésében?

A technikai dolgokban nagyon nagy probléma. Jelenleg az a cél, hogy visszajöjjek arra a szintre, ahol az év elején voltam. Fizikailag is nagyon sok munka vár rám, hogy a régi formámba kerüljek.

Mekkora hátrány, hogy személyesen nem tapasztalhatta meg, milyen a riói lőtér, milyen körülmények várnak önre Brazíliában?

Ahogy hallom a stábtagoktól és a többi sportlövőtől, akik ott voltak áprilisban a Világkupa-versenyen, most másra kell számítani, mint az eddigi olimpiákon. Pekingben és Londonban is a lőtér úgy volt felépítve, hogy az első pillanattól kezdve működött minden, ugyanúgy történt minden, mint az olimpiákat megelőző ottani Vk-viadalokon. Rióban viszont volt egy-két technikai dolog, ami nem volt még kész, nem úgy működött, ahogy kellett volna, és a hírek szerint akarnak is még változtatni rajta. Könnyen megeshet, hogy az a lőtér tiszta más lesz, más körülmények lesznek, mint az áprilisi Világkupán. Úgyhogy ilyen szempontból nincs olyan nagy hátrányom. Ami inkább hendikep, az az, hogy a környezetet megismerhettem volna már korábban.

Nem is lesz már az ötkarikás játékok előtt újabb lehetősége letesztelni a lőteret?

A lőtér az olimpia előtt is nyitva lesz, annyit tudunk megcsinálni, hogy kiutazunk hamarabb, mint terveztük volna.

Kétszeres világbajnokként a felkészülésnek azzal vágott neki, hogy fokozottan kell figyelnie a mentális dolgokra a nagy elvárások miatt. Hogyan tud ezen a téren fejlődni?

Az volt a terv, hogy főleg a mentális gyakorláson lesz a hangsúly, de sajnos ugye úgy sült el a dolog, hogy a technikai gondokat is ki kell küszöbölnöm a kihagyás miatt. A mentális „torna” át fog folyni a technikaiba, egyik a másikba fog kapcsolódni. Az egész felkészülést meg kellett változtatni. A szakmai stábomban van edző, az étrendet és a kalóriabevitelt felügyelő szakember, fizioterapeuta és pszichológus is, ők mindannyian együtt fognak működni. Vagyis a mentális felkészülés komplex dolog, nem egy emberről szól.

És a technikai és fizikális edzések milyen arányban vannak egymással?

Hetente az öt munkanap közül kétszer van komoly lövőedzésem. Ha belefér, hétfőnként Galántára járok fitneszstúdióba, mellette a nagyszombati uszodába járok, és a fizioterapeutával is van sok foglalkozásom, mert sok a konditermi edzés is, és az izmokat el kell lazítani. A hátgerincet különösen nagy megterhelés éri. Ezt nagyon rendben kell tartani, mert ha a hátgerinccel gond van, akkor vége a dolognak. Hétvégén pedig versenyek vannak, kisebbek-nagyobbak.

Marián Kovačócy személyében egy másik hazai traplövő is ott lesz a riói mezőnyben. Plusz motivációt jelent, hogy őt mindenképp megelőzze?

Ez nem teher, mi drukkolunk egymásnak, már jó pár éve lövünk mindketten. Szorítani fogunk egymásnak. Én úgy veszem, hogy ketten megyünk, vagyis ennyivel több esélyünk van. Más, ha valaki egyedül megy egy versenyre, vagy ha van ott egy közeli sporttársa.

A többi riválisát figyeli fél szemmel? A kétszeres olimpiai bajnok Michael Diamond riói részvétele például veszélybe került, miután ittas vezetésen kapták.

Ezt csak nemrég hallottam, ez nekem is újdonság. Nem tudom, hogy történhetett vele, szerintem ez felelőtlenség volt a részéről. Több mint valószínű, hogy nem lesz ott Rióban.

Mi vár még önre az olimpiáig?

San Marinóba készülök Világkupa-versenyre a héten, aztán még Bakuba megyek. Ezek amolyan tesztprogramok lesznek számomra arról, hogyan is állok a mezőnyhöz képest. De ezeken nem lesz nyomás rajtam, mert most csak egy versenyre figyelek, az pedig az olimpia, ott akarom elérni, hogy pszichikailag, fizikailag és kondiban is ott jöjjön ki maximálisan a lépés. Addig nem az a célom, hogy világcsúcsokat döntsek...

S mikor fogja elkapni az igazi olimpiai drukk?

A legnagyobb nyomás, a legnagyobb idegesség indulás előtt lesz. Addig még nyugi van, minden energiámmal azon leszek, hogy visszajöjjek abba a pozícióba, ahol már voltam.