Nem tudja elképzelni az életét hoki nélkül

Slávik Sebastián szépen halad felfelé a ranglétrán, az érsekújvári, a pozsonyi és a České Budějovice-i ifjúsági csapatok után egyszer profiként szeretne visszatérni az anaheimi Honda Centerbe a 17 éves, ímelyi származású hokis, aki e-mailben válaszolt kérdéseinkre.

Hogy köt ki egy ímelyi srác a hokinál?

Az egész azzal kezdődött, hogy kiskoromban befelé álltak a lábaim. A korcsolyázásnál kifelé rakod a lábad, ezért jártam már kétéves koromtól korcsolyázni Érsekújvárba. Egyszer meglátott egy edző, és mondta, hogy jól megy, úgyhogy apu beíratott hokira a helyi Lokomotívához. Azóta imádom ezt a sportot, és nem tudom elképzelni az életem jégkorong nélkül. S hogy mi fogott meg a hokiban? A szép gólok és a gyorsaság.

Hol játszottál az első években?

Érsekújvárban kezdtem, ahol kilenc évig hokiztam, aztán átmentem a pozsonyi Slovanba, ahol öt évet töltöttem. Onnan pedig Amerikába, Anaheimbe kerültem, a Wildcats Hockey-hoz. Az új idényben pedig Csehországban játszom.

Hogyan jött a képbe a České Budějovice? Hogy érzed magad ott?

Amerikában a legjobb U16-os ligában játszottunk, de az U18-as csapat kiesett a gyengébb osztályba. Ezért úgy döntöttem, hogy nem maradok az új szezonra az U18-as csapatban, s az ügynökömmel České Budějovicét választottuk ki. Egyrészt mert közel van haza, Ímelybe, másrészt nagyon jól dolgoznak ott a fiatalokkal. Eddig jól érzem magam itt, a csapat mindent megad, amire szükségem van.

Csehországban jársz iskolába?

Nem, Pozsonyban tanulok sportmenedzseri szakon.

Milyen poszton szerepelsz? Mennyi játékidőt kapsz?

Center vagyok, de a széleken is tudok játszani. Nálunk mindig változik a meccsekre nevezett 20-as keret, mert 30-an vagyunk, és mindig azok játszanak, akiknek jól megy. A szezon eleje elég nehéz volt, mert volt egy sérülésem, nehéz volt újra topformába kerülni. A playoffban a junioroktól átirányítottak az U19-be, de egy meccs után kiugrott a vállam, így véget ért a szezonom. A csapat 3:0-ra elvesztette a sorozatot az esélyes Chomutov ellen.

Ki a példaképed, kiknek a játéka tetszik? Melyik lenne álmaid csapata?

Tyler Seguin a példaképem. Jó lenne egyszer megint a Honda Centerben játszani, mondjuk az Anaheim Ducks vagy a Los Angeles Kings színeiben. De nagyon szeretnék játszani az érsekújváriaknál vagy esetleg a Slovanban is. A következő években be akarok kerülni a korosztályos válogatottba, és aztán valamelyik klub A csapatába a felnőtteknél. És onnan aztán ki szeretnék kerülni egy topligába, mint a KHL vagy az NHL.

Volt már komolyabb sérülésed, vagy eddig még megúsztad, hogy a korong kiverje néhány fogadat?

A legkomolyabb talán az ebben a szezonban elszenvedett agyrázkódás volt, ráadásul elpattant az állkapcsom és nagyon megütöttem a nyakam, de amúgy rendben vagyok.