Király Gábor csak az Eb után foglalkozik a csúccsal

Király Gábor a pénteki, Elefántcsontpart elleni felkészülési mérkőzésen 102. alkalommal szerepelt a válogatottban, ezzel már ő a magyar csúcstartó. A 40 éves, korábban Németországban és Angliában légióskodó kapust faggattuk.

Tizennyolc éve mutatkozott be a válogatottban.

Hogy emlékszik arra a bécsi meccsre?

Kellemes emlékeim vannak, hiszen 1998 márciusában 3:2-re nyertünk Ausztria ellen, és kivédtem Polster tizenegyesét. Örülök, hogy még mindig a válogatott tagja vagyok, remélem, nem ez volt az utolsó fellépésem.

Milyen érzés rekordernek lenni?

Nagyon büszke vagyok rá. Viszont most nagy feladata van a csapatnak, úgyhogy majd az Európa-bajnokság után ráérek ezen gondolkodni.

Miként látta az elefántcsontpartiakkal vívott találkozót?

Ez a mérkőzés a felkészülési folyamat része, hiszen mi az Eb-re összpontosítunk. Két hétig kemény, alapozó szintű munka folyt Ausztriában, naponta két, sőt gyakran három edzésünk is volt. Nem csoda, hogy a második félidőben elfáradtunk. A csapat próbált a kapitány elképzelései szerint játszani, végig fegyelmezetten futballoztunk, helyzeteink is adódtak, sajnos nem használtuk ki őket. Az viszont örvendetes, hogy nem kaptunk gólt. Az Afrika-bajnok ellen a döntetlen nem rossz eredmény.

Az Eb-főpróbán a világbajnok németekkel találkoznak. Mit vár a meccstől?

Az a találkozó szintén előkészületi lesz. A németek a mérkőzés szuperfavoritjai, az összecsapáson adódhatnak olyan hibák, amelyeket az Eb-ig még ki tudunk javítani, hogy aztán a franciaországi kontinensviadalra jól felkészülve és csúcsformában utazzunk ki.

A portugálok, az osztrákok és az izlandiak a csoportellenfelek az Eb-n. Milyen esélyeket lát a továbbjutásra?

Nekünk nem a riválisokkal, hanem magunkkal kell foglalkoznunk. Nehéz a csoportunk, amelyből bárki továbbjuthat.

Mi számítana jó szereplésnek?

Ha a feladatunkat maximálisan ellátjuk. Az, hogy ez milyen eredménnyel párosul, az a mérkőzéseken fog eldőlni. A kapitányi utasításokat kell végrehajtani, ha úgy jövünk le a pályáról, hogy mindent megtettünk, akkor elégedettek lehetünk.

Negyvenévesen ön lesz az Európa-bajnokság legidősebb játékosa. Honnan van ennyi energiája?

Nem tudom, egyszerűen ilyen vagyok, ilyennek születtem. (sz. z.)