Karmesteri pálcát kap

Nem tagadom, a tavaly márciusi, grazi vesztes találkozót (0:2 – a szerző megj.) követően nagyon rosszul esett, hogy a vezetőedző keményen megbírált. Én is megmondtam a véleményem, s nem éppen barátságosan váltunk el... Akkor azt hittem, amíg ő ül a kispadon, nem leszek többé válogatott.

Aztán, mégis másképp alakult a helyzet.

Alig hittem a fülemnek, amikor két hete a Bielefeld elleni bajnoki előtt találkára hívott a Németországban tartózkodó Jurkemik. Kellemesen meglepődtem. Elbeszélgettünk, tisztáztuk a válogatottban érvényes játékszabályokat, s az edző elmondta, hogy olyan teljesítményt vár tőlem, mint amilyent klubcsapatomban nyújtok. Azt szeretné, ha nemcsak a Bundesligában, hanem a címeres mezben is igazi karmester lennék.

Szép emlékei vannak a macedónokkal kapcsolatban, hiszen 2000 őszén a 2:0-ás, pozsonyi világbajnoki selejtezőn parádés gólt lőtt.

Akkor huszonöt méterről bombáztam a felső sarokba. De jó lenne holnap este megismételni ezt a találatot!

Skopjéban három pontot kell szerezni.

Rendkívül nehéz dolgunk lesz, a hazaiaknak a meglepő szigetországi döntetlen után alaposan megjött az étvágyuk. Azonban, ha úgy futballozunk, mint októberben az angolok ellen, akkor nem lehet baj. Egy biztos, mindent megteszek azért, hogy győzelemmel térjek vissza a nemzeti csapatba.