Imre emlékére

Eltűnt a dél-szlovákiai sakkélet egyik bástyája. Kukel Imre halálhíre döbbenetet váltott ki a sportág honi világában. Szerdától emlékek kavarognak bennem, találkozások, hosszú beszélgetések szövevényei. Mindegyik lényegében ugyanarról szólt, mit lépnek, merre tartanak a Komáromi Sakk Club bábui. Évtizedeken át ehhez keresett rátermett gyerekeket. Hogy megtanítsa őket háborút vezetni a 64 mezős sakktáblán. Mi több, hadvezéreket, országos bajnokokat, nagy diákcsaták vezéralakjait nevelte belőlük.

És Imre azt nagyon tudta, tette is szüntelenül, játékosnemzedékek tűntek fel műhelyében, melyből Zuzana Cibičková (Borošová), Jankó Zoltán, az edző fia, ifj. Kukel Imre, Édes Zsófia, Kráľ Klaudia és Balogh Péter országos bajnokok lettek, volt, aki nem is egyszer. Legismertebb tanítványa, Zuzka női nagymesteri címig vitte.

A múlt század kilencvenes éveiben ismertem meg Imrét, akkor, mikor a Duna-parti városban a sakkélet egy mederbe terelésén munkálkodtak. Nem először és nem utoljára. Sakkozóinak eredményessége a későbbiekben is a nevelőedzőre terelte a figyelmet. Alig akadt olyan év, amikor nem vitt volna éremesélyeseket az országos bajnokságra. Komáromból vagy a környező településekről. Mert az volt a felségterülete. 1999-ben hazai környezetben mutatkozhattak be védencei, mert ő szervezte az országos bajnokságot.

A nevelés, a saját forrásból merítés híve volt. Apró, feltörekvő növendékei mindig megerősítették abban, hogy érdemes velük foglalkozni. Örömteli visszajelzés volt ez az élet terheinek elviselésében.

Kukel Imre halálával nagy űr támadt a dél-szlovákiai sakkélet utánpótlás-nevelésében. Hatalmas kráter.

J. Mészáros Károly

Kukel Imre temetése ma délután (14.00) lesz a komáromi katolikus temetőben.