Elképesztő sztorikkal szolgált a St. Louis-i maraton

Az olimpia szervezői nem tanultak a hibákból: Párizs után az 1908-as játékokat is a világkiállítással egy időben szervezték.Az érdeklődés növelésére aztán mindenféle kísérőrendezvényekkel kísérleteztek – például az etnográfiai olimpiával.

Az olimpia szervezői nem tanultak a hibákból: Párizs után az 1908-as játékokat is a világkiállítással egy időben szervezték.

Az érdeklődés növelésére aztán mindenféle kísérőrendezvényekkel kísérleteztek – például az etnográfiai olimpiával. A NOB azonban csak 94 számot ismer el hivatalosan – ezeknek csak mintegy a felében volt nem amerikai résztvevő is! Három történet St. Louisból.

Falábbal a dobogóra

A St. Louis-i játékok legeredményesebb sportolója egy hazai tornász, Anton Heida volt, aki öt aranyat és egy ezüstöt nyert. Mégis csapattársa, George Eyser teljesítménye vívta ki igazán a világ elismerését: ő ugyanis falábbal nyert három aranyat, két ezüstöt és egy bronzot tornában!

A kieli születésű Eyser még kiskorában veszítette el a bal lábát egy vonatbalesetben, de továbbra is folytatta a sportolást. Családja Amerikába emigrált, George pedig szorgalmasan készült az olimpiára.

St. Louisban – ahol először adtak arany-, ezüst- és bronzérmet a dobogósoknak – kétféle tornaversenyt rendeztek: július elején a Turners Nemzetközi Bajnokságot, amelyben egyéni összetettben, háromtusában és csapatban osztottak érmeket, októberben pedig az ún. Olimpiai Tornabajnokságot, amelyben hét szerenkénti döntő mellett egy kombinált számban avattak bajnokot. Eyser az első versenyen nagyon gyengén teljesített, volt olyan összetett szám, amelyben a 71. helyen végzett!

Október 29-én azonban fantasztikus formában versenyzett, és egy nap alatt hat érmet nyert: korláton, ugrásban és kötélmászásban aranyat, lólengésben és a kombinált számban ezüstöt, nyújtón pedig bronzot.

Autózás, almák, kutyák

Elképesztő sztorikkal szolgált a maratonfutás. A versenyt brutális hőségben, poros utakon rendezték. A célvonalon elsőnek Frederick Lorz futott át, csakhogy kiderült, Lorz 14,5 kilométernél feladta a versenyt, be is ült egy kísérőautóba. Mivel a kocsi újabb 17,7 kilométer megtétele után lerobbant, Lorz kiszállt, és befutott a célba. Mindenki győztesként fogadta, Lorz pedig – későbbi bevallása szerint csak viccből – belement a játékba, amíg a nézők nem figyelmeztették a szervezőket, hogy az amerikai futó a verseny nagy részét autóban ülve tette meg. Lorzot a „tréfa” miatt egész életére eltiltották, de később ezt egy évre mérsékelték, Lorz pedig 1905-ben meg is nyerte a Boston Maratont.

A győztes Thomas Hicks lett, aki verseny közben többször sztrichninnel összekevert brandyt kapott edzőitől, és a befutó után mérgezésben meg is halt volna, ha az orvosok nem látják el azonnal. Hicks másnap be is fejezte sportpályafutását.

Egy kubai versenyző, Felix Carbajal (civilben postás) futás közben megállt egy kiskertben néhány almát enni, de az almák rohadtak voltak, így Carbajal rosszul lett, és le kellett dőlnie egy rövid időre, hogy szundítson egyet. Még így is negyedik lett.

Két fekete bőrű dél-afrikai versenyző is rajthoz állt, egyikük, Len Tau a kilencedik helyen ért célba, de tanúk szerint sokkal jobb eredményt is elérhetett volna, ám több mint egy mérföldön át a pályán kívül kellett futnia, mert agresszív kutyák üldözték.

Érmek a vízből

Magyarország négy érmet szerzett St. Louisban, mind a négyet úszásban, Halmay Zoltán megnyerte a 100 és az 50 yardos gyorsúszást, Kiss Géza pedig ezüstérmes lett egy mérföldön, és bronzérmes fél mérföldön. A helyzet pikantériája, hogy bár a szövetség eredetileg két magyar úszó indulását engedélyezte az olimpiára, később a Kiss utazására szánt összegből egy kísérő költségeit fedezték volna. Miután a sportolók egyesülete nem oldotta meg a helyzetet, a két úszó az MTK-ba igazolt, melynek vezetője fedezte Kiss olimpiai szereplését.

Halmaynak a két aranyért háromszor kellett úsznia, mert 50 yardon a hazai bíró holtversenyt hirdetett ki Halmay és egy hazai versenyző között, és újraúszást rendelt el. Halmay azonban másodszor már egyértelmű fölénnyel győzött.

Halmay Zoltán sikereit a Szlovák Olimpiai Bizottság is magáénak érzi, mert Nagymagasfalun (Vysoká pri Morave) látta meg a napvilágot, amely ma a Malackai járás része. A NOB állásfoglalása szerint azonban az a mérvadó, hogy a versenyzők mely ország színeiben nyerték érmeiket, így Halmay magyar olimpiai bajnok.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?