A siker hullámhosszán?

Emlékeznek még? 1998-ban a német válogatott a világbajnokság negyeddöntőjében az első félidő végén Christian Wörns kiállítását követően emberhátrányba került, ezután pedig esélye sem volt arra, hogy ellenálljon az előzetesen esélytelenebbnek tartott horvátoknak.

Gólt rúgtak a németekReuters-felvétel Most kísértetiesen hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a Kamerun elleni összecsapás csak egy sima csoportmeccs volt, azaz a blama sokkal nagyobb lett volna, mint négy éve.

Carsten Ramelow az első félidő hajrájában kapott piros lapot, a Nationalelf addig katasztrofálisan játszott, a „szelídíthetetlen oroszlánoknak“ csak követniük kellett volna a horvát mintát. De nem éltek a lehetőséggel. A fordulás után az egy gólt szerző, egyet előkészítő Miroslav Klose vezetésével az európai együttes felülkerekedett riválisán, és csoportelsőként masírozott be a nyolcaddöntőbe, ahol Paraguay vár rá. – Rudi Völler azt mondta, saját magamat kell meglepnem valamilyen ajándékkal – nyilatkozta a lefújás után a vasárnap 24. születésnapját ünneplő Klose. – Talán a gólomnál is jobban örülök a gólpasszomnak, szerintem az a csapat szempontjából sokkal fontosabb volt. Nem foglalkozom a gólkirályi címmel, a futball csapatsport, ezért a csapat sikere számít, nem pedig az egyéné.

Pedig a Juventus által egyre hevesebben körüludvarolt „Air Klose“ lassan gondolhat a legjobb mesterlövészt megillető elismerésre, öt fejes góljának – ebből négyszer Michael Ballacktól kapta a labdát – köszönhetően ismét egyedül vezeti a rangsort (kedden néhány óráig a dán Jon Dahl Tomassonnal kénytelen volt megosztani az első helyet). – Egyelőre nem szabad a negyeddöntőről vagy az elődöntőről álmodoznunk, csak az előttünk álló akadály számít – mondta a gólkirályjelölt.

A roppant óvatos Klosével szemben néhány német játékos merészebb terveket forgat a fejében. – Most már az egyenes kieséses szakaszban vagyunk, az álmunk pedig közös: mindannyian Jokohamába akarunk utazni – jelentette ki például Jens Jeremies, aki a következő meccsen már minden bizonnyal a kezdőcsapatban kap helyet.

Rudi Völler kapitány sem maradt adós a dicsérő szavakkal: – Amikor már majdnem kiestünk, elkezdtünk futballozni. A második félidő taktikai szempontból igazi mestermunka volt. Ha egy csapat tíz emberrel harcolja ki a nyolcaddöntőbe jutást, akkor az a gárda bárkivel szemben megállja a helyét.

A rengeteg ünneplő között akadt valaki, aki megpróbálta higgadtan értékelni a látottakat. Az a Franz Beckenbauer, aki néhány napja azt jósolta, a Nationalelf bejut a döntőbe. – Úgy kezdtünk, mint egy öregfiúkcsapat. Hála istennek, Kamerun nem használta ki a lehetőségeit. Pedig Ramelow erejét meghaladta a feladata, Jancker hatástalan volt, de Kahn és Klose kivételével nyugodtan idesorolhatom a többieket is. Jó, hogy időben felébredtünk – vélekedett „Kaiser Franz“.

A nyolcaddöntőben cseppet sem könnyű feladat vár a németekre, dacára annak, hogy papíron Kamerunnál könnyebb ellenféllel találkoznak. Eltiltás miatt Ramelow, Dietmar Hamann és Christian Ziege sem játszhat, míg Jörg Böhme számára az egész világbajnokság befejeződött. A Schalke középpályása a keddi meccset megelőző bemelegítés során sérült meg, a diagnózisok szerint izomszakadást szenvedett, és már haza is utazott. Eközben a Nationalelf áttette a székhelyét a dél-koreai Csedzsu szigetére, közelebbről Szogvipóba, ahol szombaton vívja a nyolcaddöntőt.

Párhuzamot találtak a németek

Érdekes párhuzamot vélnek felfedezni a németek a számukra oly kedves 1990-es világbajnokság és a mostani torna között. A négy évvel korábbi világelső – emlékeztetnek a németek – vereséggel rajtolt az olaszországi vb-n (Kamerun–Argentína 1:0), és a címvédő ezúttal is kikapott a nyitómérkőzésen (Szenegál–Franciaország 1:0). A Nationalelf tizenkét éve álomrajtot vett a vb-n (NSZK–Jugoszlávia 4:1), és a Távol-Keleten zajló rendezvényen is sima győzelmet aratott bemutatkozásképp (8:0 Szaúd-Arábia ellen). Ráadásul a német válogatott mindkét tornán két diadallal és egy döntetlennel, valamint fölényes gólkülönbséggel (10:3 akkor, 11:1 most) zárta a csoportmérkőzések körét. 1990-ben Franz Beckenbauer személyében egy játékosként világbajnoki címet szerző edző ült a Nationalelf kispadján, míg 2002-ben is egy korábbi vb-aranyérmes a csapatfőnök: Rudi Völler. 1990-ben – zárják elmélkedésüket a németek – a nemzeti együttes megnyerte a vb-t, mindebből következően tehát a 17. labdarúgó-világbajnokságon is „ez a sors vár“ rá... (ns)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?